Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Kádek István: Gondolatok a fogyasztás befolyásolásának céljairól, lehetősé-geiről és eszközeiről

— A fogyasztáspolitikai preferenciacélok megvalósításának fontos eszköze az árrendszer. Az árakkal, illetve az árak megfelelő arányú és mértékű változtatásával a fogyasztás közvetlenül terelhető, irányítható. Az árváltozásra a fogyasztás — rövid távon — érzékenyen és érzékelhetően reagál; ugyanakkor azonban az árváltozás nem mindig bizonyul alkalmas eszköznek a fogyasztás hosszabb távú trendjeinek befolyásolásában. Ezt figyelembe véve is elmondható azonban, hogy az árak a fogyasztás-terelés nagyon lényeges eszközeit jelentik. Indokolt egy kicsit részletesebben is vizsgálni ezt az eszköz-csoportot! Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a fogyasztás-terelése szempontjából nem hatásos egyetlen, kiragadott termék ármódosítása. ,,. . . a fogyasztási szerkezetet elsősorban úgy lehet korszerűbb irányba terelni, ha nem egy-egy árucsoport árát módosítjuk, hanem az egymással helyettesíthető termékek árszínvonalát alakítjuk megfelelően."

1

5 Az árváltoztatás fogyasztást befolyásoló hatása szempontjából igen lényeges kérdés, hogy milyen jellegű termék ára változott meg. Abban az esetben ugyanis, ha olyan terméknél történt ármódosítás, amelynek a kereslete az ár szempontjából merev (azaz: keresletének árrugalmassága kicsi), akkor nem a keresleti struktúra fog átrendeződni (az adott termék kereslete nem változik), hanem a jövedelem színvonala és szerkezete változik meg. Merev keresletű termékeknél tehát árváltoztatással nem lehet érdemleges fogyasztás-módosulást elérni. Márpedig a rugalmatlan keresletű cikkcsoportok száma jelentős: rugalmatlan egyes élelmiszerek fogyasztása, de az élvezeti cikkek fogyasztását sem lehet érdemlegesen befolyásolni árintézkedésekkel. 1979-ben például a „dohányáruk vagy a sör árának növelése lényegében nem befolyásolta a fogyasztást".

1

0 A műszaki cikkek területén is találkozunk keresletrugalmatlansággal.* A fogyasztási szerkezet módosulása függ az árváltoztatás mértékétől. Minél magasabb az életszínvonal, annál nagyobb mértékű ármódosítással lehet érzékelhető fogyasztásváltozást elérni. Ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a reagálási küszöb egyre magasabb lesz. Ez igaz átlagosan. „Ám az is biztos, hogy különféle rétegeknél a reagálási küszöb változó. Alacsonyabb jövedelműeknél a reagálás alacsonyabb áremelésre is elég érzékeny lehet, míg magasabb jövedelműeknél magasabb áremelés sem eredményez hatást. ... A reagálás attól is függ, természetesen, hogy milyen jellegű cikket érint a beavatkozás."

1

7 (Az én kiemeléseim •— K. I.) Az árakkal való fogyasztás-terelésnek vannak korlátai. Mégis: az ár olyan eszköz, amit a fogyasztáspolitika — célrendszerének közelítése érdekében — nem nélkülözhet. A fogyasztáspolitikai preferenciák és diszpreferenciák tehát megjelennek tudatos áreltérítések formájában. A fogyasztás szocialista vonásainak erősítése, a bemutatott nemkívánatos fogyasztási tendenciák visszaszorítása a továbbiakban is szükségessé teszi az ár-eszköz igénybevételét. * Például a lemezjátszóknak, magnetofonoknak, sztereó-rádióknak van egy kialalakult vásárló-rétege. Ök ezeket a cikkeket mindenképpen megveszik, (ha kell, erőteljes takarékoskodás révén); készülékeiket cserélik, illetve újabb típusok piacra kerülésével azt is megvásárolják, inem törődve azzal, hogy a meglevő régebbi még teljesen üzembiztos. 76