Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Kádek István: Gondolatok a fogyasztás befolyásolásának céljairól, lehetősé-geiről és eszközeiről

»fogyasztás«, a tudás, a képesség és az oktatás társadalmi ráfordításának éssze­rűtlen fogyasztása." 1 0 Szembesítve az itt elmondottakat a szocialista fogyasztási modell alapvető vonásaival, azonnal nyilvánvalóvá válnak a halasztást nem tűrő fogyasztáspo­litikai feladatok. A marginális jelenségek visszaszorítása, a korszerű, egészséges fogyasztási minták elterjesztése, a kérkedő fogyasztás és az ezt támogató fogyasz­tói szemlélet kritikája a szocialista fogyasztási modell gyakorlati kibontakozta­tásának nélkülözhetetlen előfeltétele. Ugyanilyen fontos feladata a fogyasztáspolitikának a lakossági rétegek élet­helyzetének kondicionálása, a fogyasztási lehetőségek ésszerű nivellálása. Mindez azt kívánja, hogy a fogyasztáspolitika legyen tekintettel a magas és alacsony jö­vedelműek sajátos problémáira. A magas jövedelműek számára meg kell terem­teni a diszponibilis jövedelemhányad ésszerű elköltésének lehetőségét és fogyasz­táspolitikai diszpreferenciákat is latba kell vetni a státusfogyasztási motívumok visszaszorításáért. Fogyasztói szokásaik befolyásolása azért is felelősségteljes feladat, mert a magas jövedelműek jelenbeni fogyasztási szerkezete a minta az alacsonyabb jövedelmű rétegek jövőbeni fogyasztása számára. Az alacsony jövedelműekre is különös figyelmet kell fordítani a fogyasztás­politikában, pláne a jelenlegi időszakban, amikor is — gazdasági nehézségeink folytán — a reáljövedelem évi átlagos növekedése rendkívül korlátozott. Meg kell óvni az amúgy is nehéz helyzetű rétegeket további terhek kényszerű válla­lásától. De kevésbé szigorú gazdasági feltételek esetén is nagy gonddal kell ke­zelni és támogatni ezt a lakossági réteget. Ugyanis „a szélső jcfVedelmek viszony­lagos különbségének csökkenése esetén is nőnek a differenciák az életmódban — a magas jövedelműek, sőt a közepes jövedelműek kiadásainak emelkedő disz­ponibilis hányada, s ennek nyomán a személyi tulajdon egyenlőtlen felhamozása miatt." 1 1 Megfelelő fogyasztás- és jövedelempolitikai preferenciarendszer érvé­nyesítésével kell ezt a feszültséget legalábbis enyhíteni! S végezetül meg kell említeni azt is: a fogyasztásszabályozás nemcsak a társadalompolitikai céloknak alárendelt. Olyan „napi", gazdasági szempontok is figyelembe veendők a fo­gyasztásterelésnél, mint például — közismerten nyitott szerkezetű gazdaságunk­ban — az exportérdek* vagy az energiatakarékosság. * Az elmúlt néhány év legjelentősebb fogyasztói árreformja, az 1979 nyarán végrehajtott árrendezés során is tekintettel kellett lenni erre. Csikós-Nagy Béla az árreformot részletesen „kommentáló" könyvében a következőket írja e fontos áralakító faktorról: ,,.. . az élelmiszerek új fogyasztói árának megálla­pításánál az exportérdeknek is fontos szerepe volt. Ezt a szempontot már csak azért sem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert az élelmiszer-gazdaság kiviteli többletének rendszeres növekedése nélkül — belátható időn belül — a magyar gazdaság megbomlott nemzetközi egyensúlya nem állítható helyre." Konkrét példaként a hús- és húskészítmények differenciált árváltoztatását említi! ,,. l. a sertés és marha tőkehús ára 30 százalékkal, a baromfié pedig csak 8 százalékkal emelkedett, annak érdekében, hogy a sertéshús-kereslet egy része a baromfira terelődjék. A húskészítmények ára kb. 21 százalékkal nőtt, de ebben a körben a száraz- és füstölt áruk áremelése lényegesen magasabb, mivel e cikkek a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők." Az idézetek Csikós­Nagy Béla: A magyar árpolitika; Az 1979/80. évi árrendezés — KJK, 1980. — c. könyvének 205. oldaláról valók.) 73

Next

/
Thumbnails
Contents