Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Radics Lajos: Növényi betegségek diagnosztikai módszereinek összehasonlító vizsgálata

KÖVETKEZTETÉSEK Az általam kidolgozott kísérleti módszerek főbb eredményeit a következőkben foglalom össze: 1. A növényi betegségek korai diagnózisára alkalmas három módszer; a lumineszcencia analízis módszere, az alkoholteszt, a jódteszt, összehasonlító vizsgálata során megállapítottam, hogy ezen módszerek mindegyike alkalmas a fertőzöttség korai diagnózisára különféle gombás betegségek esetében, jóval a látható külső tünetek megjelenése előtt. A három felsorolt és összehasonlított módszer közül a legkényelmesebb, leggyorsabb és legmegbízhatóbbnak a lumineszcencia analízis módszer bizonyult. 2. A fitopatogen szervezetek hatására a fertőzött növények szöveteiben a betegség korai fázisában fluoreszkáló anyagok képződnek és halmozódnak fel, amelyeket ultraibolya fényben könnyen ki lehet mutatni. 3. A fluoreszcencia intenzitás szabad szemmel való értékelésének kiküszöbölése által a módszer alkalmazási területét jelentősen ki lehet szélesíteni a fitopatológiai kutatásokban. 4. A betegség-ellenálló fajták fertőzött szöveteiben a védekezési reakciók sokkal később folynak le, melynek következtében lényegesen több védekező, azaz fluoreszkáló anyag keletkezik és halmozódik fel, mint ugyanazon kórokozóval szembeni fogékonyabb fajtáknál. 5. Ugyanazon burgonyafajta Phytophthora infestans különféle agresszivitású rasszaival való fertőzés esetében az agresszívebb rasszok erősebb ellenanyag, azaz fluoreszkáló anyag kiválasztását okozzák. 6. Egyértelműen megállapított tény az, hogy a fitoftórával fertőzött burgonya leveleiben a lumineszcencia analízis módszer segítségével fluoreszkáló anyagok kiválasztódását és felhalmozódását 25 °C hőmérséklet felett és 10 C hőmérséklet alatt kimutatni nem lehetséges. Ugyanakkor kedvező hőmérsékleti körülmények között (12—20 °C) a védekező, azaz fluoreszkáló anyagok azonos mértékben képződnek és halmozódnak fel világosban is és sötétben is. 7. Kedvező hőmérsékleti viszonyok között a fertőzött növényi szövetekben felhalmozódott fluoreszkáló anyagok, valamint ennek megfelelően az ultraibolya sugárzás hatására keletkezett fluoreszcencia intenzitása elégséges arra, hogy a kórokozónak a levél szövetébe való behatolása után 25—30 óra múlva a fertőzöttséget megállapítani lehessen 100—300 órával korábban, mint azt lehetséges a jellemző külső tünetek megjelenése előtt burgonya fitoftóra, napraforgó peronoszpóra, valamint dohányperonoszpóra esetében. 8. Mindazon törvényszerűségek, amelyeket a kísérleteim során megállapítottam, tanúskodnak a lumineszcencia analízis további felhasználhatóságának perspektivitásáról a fitopatológiai elméleti és gyakorlati kutatásokban a nemesítésben és a fajták betegség ellenállóképességének elbírálásában. 535