Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Radics Lajos: Növényi betegségek diagnosztikai módszereinek összehasonlító vizsgálata

A víz leöntése után a leveleket 96%-os alkoholba mártva, néhány másodpercig, az alkohol hatására a fertőzött levélszövet világos, majd gyorsan barnuló folt alakjában láthatóvá válik. A másik módszer, melyet kísérleti munkám során magam dolgoztam ki a következő: zománcozott fém küvettába kétrétegű itatóspapírt helyeztem el, melyet közönséges folyóvízzel nedvesítettem meg. A burgonyaleveleket a megnedvesített itatóspapírra fonáki résszel felfelé helyeztem el három sorban, egy-egy sorban 4—5 levelet úgy, hogy a felső sorban a burgonya felső szintjéből való levelet helyeztem, a második sorban a középső szintből valókat és az utolsó sorban pedig a burgonya alsó leveleit helyeztem. A leveleket mesterségesen inficiáltam a szokott módon a kórokozó zoospóra szuszpenziójával, majd azután a küvettákat üveglappal lefedtem a fertőzéshez nélkülözhetetlen magas páratartalom céljából. 8—10 óra múlva a zoospróra cseppeket itatóspapír segítségével eltávolítottam, majd a levelek 18—20 °C hőmérséklet és 95—100% páratartalom mellett 20 óráig álltak a küvettában. Ezután 10 órára a leveleket közönséges csapvízzel árasztottam el. A víz eltávolítása és a levelek itatóspapírral történő víztelenítése után a kísérleti anyagot egyenként néhány másodpercre 3%-os káliumjodid oldatba mártottam. Egy sor mikroszkópos kutatás eredményeképpen több kutató megállapította (Kurszanov, 1926; Kljusnyikova, 1928; Rihter, Dvoreckája, Grecsusnyikov, 1929; Dorohova, 1940), hogy a burgonya levelének szövetébe bejutott és abban elterjedt fitoftóra hatására mindenekelőtt a levélszövet légző apparátusának normális működése szenved zavart. A levél légzőnyílásai kitágulnak, működésbeli funkciójukat elvesztik, minek következtében a folyamat irreverzibilissé válik. A kórokozó elterjedésének arányában növekedik a funkciójukat elveszített légzőnyílások száma, valamint a fertőzött sejtek sejtfalának és protoplazmájának áteresztőképessége fokozódik. Ennek következtében az alkohol könnyen és gyorsan áthatol a nyitott légzőnyíláson és a fertőzött sejtek sejtfalán, azokat elszínteleníti, elöli és megbarnulnak, a jód ugyancsak könnyen áthatol a sejtfalon, majd a sejt keményítőjével reakcióba lépve a fertőzött sejtek először világos-zöld, majd barnásra színeződnek, míg az egészséges sejtek megtartják eredeti színüket. Kísérleteim során kontrollként olyan burgonyalevelek szolgáltak, amelyekre a kórokozó zoospóra szuszpenziója helyett vízcseppeket vittem, valamint olyan burgonyalevelek, amelyeknél — biológiai kontrollként — az inkubációs idő hosszát állapítottam meg. A kísérleteket négyszeres ismétlésben végeztem. Ilyen módon az alkohol- és jódteszt segítségével a burgonya fitoftórával való fertőzöttségét, a fertőzés létrejötte után 50—60 óra múlva meg lehet állapítani. További kísérleteim során bebizonyosodott, hogy az analízis idejét csökkenteni lehet, egészen 30 óráig anélkül, hogy a kapott eredmények rosszabbak lettek volna az előző kísérletsorozatban kapottakétól. Ezt az eredményt úgy értem el, hogy a kórokozó zoospóra szuszpenzióját az inoculáció után 6—8 óra múlva távolítottam el, majd a leveleket nedves kamrában 18—20 °C-on 12 órán keresztül tartottam, majd ezután 10 óra időtartamra elárasztottam vízzel. Harmadik módszer a lumineszcencia módszere. Már fentebb utaltam arra, hogy az irodalomban találhatók oly^n adatok, melyek szerint a gazda—parazita kapcsolat hatására a gazdanövény szervezetében fenol természetű ellenanyagok halmozódnak fel, amely anyagok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy ultraibolya sugárzás hatására fluoreszkálnak. A burgonya fitoftóra fertőzöttség, valamint fitoftóra ellenállóság kimuta84 529