Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szilvási Lajos: Az engelsi mozgásformák osztályozásának továbbfejlesztési kísérletei

JEGYZETEK 1. B. M. Kedrov: A természettudomány tárgya és kölcsönös kapcsolata. Kossuth, 1965. 2. A. I. Ignatov: A mozgás formái és az anyag fajtái. (Olvasókönyv a dialektikus materializmus tanulmányozásához.) Kossuth, 1968/69. 3. Rádi Péter: Kísérlet a mozgásformák korszerű leírására. Magyar Filozófiai Szemle 1967/3. sz. 4. Idézett Ignatov mű. 134. old. 5. A. I. Ignatov: A mozgás formái és az anyag fajtái. 6. Idézett Ignatov mű. 109. old. 7. Idézett Ignatov mű. 111. old. 8. A. P. Septulin: A dialektika kategóriáinak rendszere. (Dialektikus materializmus szakosító szemelvénygyűjteményt Kossuth, 1969/70. 9. Idézett Septulin mű. 32—33. old. 10. Stern a mezőt térként definiálja, amelyben meghatározott energiák, erők működnek. A tér azonban csak létformája az anyagnak, a mező területén energia és erő található. Ebből következik, hogy a mező területének tartalmát nem nevezhetjük anyagnak, mert akkor Otswald energetizmusának álláspontjához jutunk. Mi az, ami nem fogadható el Etern nézeteiből? Elsősorban a mezőről adott meghatározása és az ebből levont következtetései tarthatatlanok, ellentmondamak, a tudományos fejlődés jelenlegi megállapításainak. A mező az anyag meghatározott fajtája, nem pedig energiával telített tér. Az anyagmentes, energiákkal, erőkkel telített tér elmélete metafizikus, mivel a térnek anyag melletti létet tulajdonít, az anyagtól való elkülönültséget hangsúlyozza. A dialektikus materializmusnak a térről szóló tanítását torzítjuk el, ha elismerjük, hogy a tér anyaggá, az anyag térré alakulhat. Márpedig ha a tér anyaggá alakulhat át, akkor önálló valóság, vagyis az anyagon és a tudaton kívül létezik valami harmadik. A dialektikus materializmus álláspontja szeriint ez lehetetlen. A mező nem tartozik a tudathoz, ezért az anyaghoz kell sorolnunk. A legnagyobb tévedése Sternnek az, hogy a teret elszakította az anyagtól, s mint önálló létezőt ábrázolta. Amikor azt bizonygatta, hogy a mező nem anyag, elszakította a mozgást az anyagtól, s végül az energetizmus álláspontjára süllyedi, amit bírálni próbált. Stern a maga anyagfogalmát az anyagi dologhoz kapcsolja és a materiát tartja az anyag egyetemes létformájának. 11. Idézett Septulin mű. 12. Idézett Rádi mű. 13. Idézett Rádi mű. 371—372. old. 14. Idézett Rádi mű. 374. old. 15. Idézett Rádi mű. 376. old. 16. Idézett Rádi mű. 377. old. 17. Idézett Rádi mű. 378. old. 18. Idézett Rádi mű. 379. old. 19. Idézett Rádi mű. 381. old. 20. Idézett Rádi mű. 381. old. 21. Idézett Rádi mű. 386—388. old. 22. Idézett Rádi mű. 388. old. 23. Idézett Rádi mű. 394—406. old. 46