Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szilvási Lajos: Az engelsi mozgásformák osztályozásának továbbfejlesztési kísérletei

ladás két legfontosabb paraméterének tartja. Ebben a megoldásban ezek alkotják a mozgásformák hálózatának két tengelyét. Az összetettség két típusának felismerését azért tartja fontosnak Rádi, mert ezáltal lehetővé válik az egyszerűbbtől az összetettebbhez való haladás helyes útjának végigjárása. Ezt írja: „... az elemi résztől a molekuláig terjedő sor tagjai különböző egyedi rendszerek . . . Ebbe a sorba a »halmazállapot« — helyesen: a különböző halmazállapotú testek — mint kollektív formák semmiképpen sem iktathatok bele."

1

0 Az anyagfajták rendszerezését ezen főbb elvek figyelembevételével végzi el Rádi. Rendszerezési kísérlete csak a diszkrét anyagfajtákra terjed ki, a mezőkre nem. Az egyedi struktúratípusok a részecskék szintjével kezdődnek. Ezt követően strukturális szint, az összetett atommagok2. (A i H izotóp atommagját kivéve minden atommag összetett.) A részecskékkel ellentétben, az összetett atommagokban a nukleonok viszonylagosan önálló objektumként a héjakon helyezkednek el. Az erős kölcsönhatás következtében az egyesülésnél a nukleonok tömegének jelentős része kötési energia formájában szabaddá válik, s így tulajdonságaik is jelentősen megváltoznak. A következő az atomok szintje. Az atommag körül „különböző energianívójú elektronhéjakat alkotó elektronok"

1

7 nagyobb önállóságot őriznek meg, mint az atommagban levő nukleonok. Az elektronok individualitása itt is viszonylagos, mivel az atomban egységes „elektronfelhővé" olvadnak össze. A különbségek ellenére Rádi az atommagok és atomok szintjét azonos szint két fokozatának tartja. Olyan átmenet két fokának, ahol a részecskék összetett atommaggá, majd újabb részecskék belépésével atomokká egyesülnek. Hangsúlyozza az atommag és az elektronburok felépítésében meglevő sajátosságokat: a magban és héjban egyaránt „diszkrét energianívókon" helyezkednek el a részecskék, gerjeszthetők — magasabb energianívóra emelhetők, az eredeti nívóra visszatérve a felvett energiát a meghatározott rezgésszámú elektromágneses sugárzás formájában bocsátják ki. Mindkettő (atommag, elektronburok) elvileg a kvantummechanika ugyanazon eszközeivel írható le. Mindezeknek a tényeknek az alapján az atomhéj és atommag, az atom strukturális szintjét azonos szintnek tartjuk megoldási kísérletünkben. Rádi rendszerében a következő strukturális szint a molekulák szintje. Ezen a szinten a molekulákat felépítő atomok viszonylagos önállósága nagyobb, mint az atomban levő elektronoké. A molekulában levő atomok és kölcsönhatásaik is különfélék. Ezt követi a makromolekuláris szint. Általában ezt nem kezelik külön strukturális szintnek, külön mozgásforma hordozóinak. Rádi két lényeges tulajdonságuk alapján tekinti a makromolekulákat önálló strukturális szintnek: polidiszperzitás

1

8 és állandó szerkezetű ún. szegmensekből állnak.

1

9 Rádival ellentétben a molekulák és makromolekulák strukturális szintjét a dolgozat más fejezetében található megoldásunkban azonos szintnek tartjuk. Abban természetesen egyetértünk Rádival, hogy az élethez történő átmenet döntő láncszemét alkotják a makromolekulák. Ez valóban megkülönböztetett figyelmet érdemel, de nem indokolja, hogy önálló strukturális szintként kezeljük. A következő egyedi strukturális szint az élőlények szintje, melyet az emberi indivídum követ. 41