Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szilvási Lajos: Az engelsi mozgásformák osztályozásának továbbfejlesztési kísérletei

Sematikusan ábrázoljuk a makrotestek mozgását, nyíllal jelölve az átmeneteket. A mozgás galaktikaközi és belső galaktikai formái —> A mozgás csillagon belüli formái | A mozgás —» ; bolygón belüli ! formái A bolygószférák mozgáskolloid—> formája formája Az organizmusok élettevékenysége A mozgás fajtáinak csoportja sem egynemű, hangsúlyozza Ignatov. Elsősorban a mező és az anyag kölcsönös átalakulásának folyamatait vizsgálja. Első csoportba a fotonok átalakulását elektron—pozitron párra, az elektron—pozitron pár átalakulását fotonra sorolja. Második csoportba a mikrorészecskék szintézise és hasadása tartozik. Ide tartoznak: a részecskék kölcsönös átalakulásának folyamatai, az atommagok, atomok, molekulák, fehérje testek szintézise és bomlása. Harmadik csoportba sorolja a mechanikai és a hőmozgásokat. A mechanikai mozgás a makrotestek térbeli helyzetváltoztatásával, a mikrovilágban végbemenő kvantummechanikai mozgásokkal függ össze. Engelsnél a mechanikai mozgás az égi- és földi testek mozgását jelenti, mutatva a tudományok akkori fejlettségi színvonalát. A hömozgás a térben helyüket változtató mikrorészecskék kölcsönhatásaival függ össze. A mozgásfajták vizsgálatát az anyag strukturális felépítettségében azért tartja fontosnak Ignatov, mert ezekből tevődnek össze a makrotestek mozgásának specifikus formái. Ebben a felfogásban egy-egy anyagfajtának két mozgásfajta felel meg: a belső és a külső, amelyhez a mikrorészecskéknél szintézisük és felbomlási folyamataik is kapcsolódnak. A fehérjetestek az anyag új strukturális szintjét jelentik, melynek alapja az ingerlékenység, a visszatükrözésnek minőségileg új formája. Ignatov az önszabályozó mozgásformák csoportjába sorolja az élő természet és a társadalom mozgásának formáit. Ez az osztályozási kísérlet megközelítőleg tárja fel az anyag összes megnyilvánulásának valóságos egységét, még akkor is, ha hangsúlyozzuk a mozgás összes fajtájának és formájának megbonthatatlan összefüggését, kölcsönös feltételezettségét. Napjainkban, ha a mozgásformák és a velük kapcsolatos anyagi struktúrák rendszerét akarjuk ábrázolni, akkor a különböző mozgásformáknak és struktúráknak a tudományok által feltárt objektív és konkrét kapcsolataiból, összefüggéseiből kell kiindulni. Ilyen szellemű kísérletnek tekinthető Ignatov idézett tanulmánya. Felismerte, hogy az engelsi lineáris mozgássorba az anyagi világ jelentős régiói nem férnek bele. Engels a kozmikus testek birodalmát be tudta osztani az égi- és földi testek mechanikájába. Ma már a természettudomány feltárta és bizonyította, hogy a csillagok, csillagrendszerek bonyolult és sajátos struktúrák, mozgásformák, melyeknél a mechanikai mozgás csupán az egyik, külső oldal. 38