Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szabó Béla: A testnevelés tanításának kezdete Egerben

A gimnázium igazgatójának és tanárainak szemlélete a testnevelésről A tanári testület örömmel fogadta a testgyakorló foglalkozá; bevezetését. Régi kívánságuk teljesült, amikor elkezdődött a tanulóifjúság fizikai erejének fejlesztése és edzése. [45] Az új tantárgy tanítása már egy évtizedes, sok sikerben bővelkedő múltra tekinthetett vissza, amikor más iskolák részére is kötelezővé teszik bevezetését. Egyetértéssel fogadják a tanárok Eötvös József miniszter nyilatkozatát: ,,örök igazság, hogy ép lélek csak ép testben lakik, különösen az újabb társadalmi viszonyoknál fogva föltétlenül szükséges, miszerint az iskolákban a test épségeinek fönntartására, a testi erő edzésére szinte kiváló figyelem fordíttassák." [46] Juhász által megalapozott testnevelés további fejlesztését támogatja SZVORÉNYI JÓZSEF igazgató. Működése során biztosította tanulóinak állandó testgyakorlását. A legelsők között építtetett és szereltetett fel tornatermet, hogy a tornázás télen se szüneteljen. A testnevelés fontosságát és szükségességét irodalmi munkássága során is hangsúlyozta. Helytelennek tartja, ha a rendszeres iskolai testgyakorlást csak azért végzik, hogy „a testi erő mentől nagyobb súlyokat emelni s a törzs és a tagok hajlékonysága a gépeken mennél szokatlanabb kifeszüléseket s ficamításokat végrehajtani képesítessék". [47] A szabadgyakorlatok felhasználásával úgy kell fejleszteni a testet, hogy az erős, rugalmas és cselekvőképes legyen. Képző és nevelő hasznáról így vélekedik: „be kell látnunk, hogy a rendszeres beiskolázó tornázás s a többi testszabályozó mozgás, a lovagias bátorság, az egyéni akaraterő és férfias jellem kifejlését minden oktatásnál inkább támogatja." [48] Arról győződhetünk meg, hogy az egri gimnázium mindig gondoskodott a tanulók harmonikus neveléséről. Egyaránt biztosította a szellemi és testi képzést. A testnevelési órákat nem külön, sajátos céllal iktatták az iskola órarendjébe. „Mint összeható részek működnek abban a nagy nevelői egységben, amelyet az egész iskolai tanterv szolgál." [49] Fontos tanulmánynak, [50] a középiskolai nevelés hasznos eszközének [51] ismerik el a testnevelést. Véleményük szerint ez a tantárgy csak addig és oly mértékben tekinthető „nevelésnek", míg a tanulók képességeinek egészséges és arányos fejlesztésére, a fiatal test növekedésének, erősödésének biztosítására, . az életerő gyarapítására és a gyermek kedélyvilágának kialakulására törekszik. Teljes erővel támogatnak minden olyan irányzatot és törekvést, mely az egészséghez, erőhöz, ügyességhez segíti hozzá a felnövő nemzedéket, de visszautasítanak minden olyan megnyilvánulást, mely a testgyakorlás címén.. . veszélyezteti a tanuló „szellemi értékekben való gyarapodását, megingatni igyekszik ... a fegyelem, engedelmesség, lemondás erényét és tévesen állítja eléje az emberi értékek sorrendjét." [52] Az igazgató a tanári testület minden egyes tagjával vállvetve dolgozott a tanulók erkölcsi és testi nevelése érdekében, a testnevelési órákon, a tanítási óra szüneteiben és az intézet falain kívül. A kitűzött célt: „a tanuló ifjúság testi erejének és ügyességének összhangzatos fejlesztését, nemkülönben a fegyelmezett derék magatartásra szoktatást és nevelést nemcsak hogy elérik, hanem e tekintetben példás eredményt matatnak fel." [53]