Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Bertha Csilla: W. B. Yeats drámaírói útkeresése

éppen kereskedőformát, s ezért annyira veszélyes a hatásuk, hiszen a szegények olyan helyzetben vannak, hogy kénytelenek pénzért a lelküket is eladni. Ily módon a dráma modern allegória is az elanyagiasodás szintjére süllyesztő, az írek százados létformájától idegen erők betörésének és uralomra jutásának veszélyéről. Az ír képzeletvilág jelen van egyes elemekben, jellegzetes termékeiben, de még inkább abban a szemléletben, amely természetes egységben látja összefonódni az élet valóságos mozzanatait a csodákkal. Ez magyarázza, hogy amilyen reális képekben villan föl a paraszti élet, ugyanolyan valóságosak az alvilági alakváltoztató démon-kereskedők cselekedetei. A keresztény és pogány elemek keveredése szintén az ír hitvilágot tükrözi, hiszen abban még Yeats idejében is együtt léteztek az Isten, az angyalok a tündérekkel, manókkal, a természetet panteisztikusan benépesítő szellemi lényekkel. Sőt, a dráma tanúsága szerint a pogány hatalmak mintha erősebbek volnának: a démonok szinte végig uralják a darabot, a grófnő tisztasága, szentsége képileg, hangulatilag alig, inkább csak gondolatilag tudja ellensúlyozni hatásukat, még a mennybemenetel preraffaelita szépségű látomása ellenére is. A romantikus költői dráma formailag nagyrészt a hagyományokat követi, bár egyes vonásai — mint pl. a konfliktus kezelése és a jellemábrázolás — előre mutatnak a későbbi művek felé. A jó és a rossz, az isteni és az ördögi nem egymás, csak egymás hatásának kioltásáért, a közöttük levő ember befolyásolásáért vagy megszerzéséért ütközik össze. Csak közvetett s elvontságra hajló konfliktus van közöttük. Katalin pedig nem elsősorban cselekvő, küzdő emberként kerül szembe az ellentétes erőkkel, inkább a jóságot, tisztaságot sugározza maga körül, s a tiszta erkölcsiség szerinti viselkedést állítja példázatként elénk mint a természetfölötti világszint képviselője. A konfliktushelyzethez közelebb kerül belső életében: választania kell az önfeláldozás és az Aleel, a szerelmes költő kínálta szubjektív boldogságba való menekülés között. Ez a konfliktus sem igazi azonban, mert a választás már megtörtént, minden eldőlt, mielőtt Aleel kérlelni kezdené, hogy menjen vele. Mégis, ezzel a mozzanattal, ha csak röviden fölvillantva is, de belső életet adott az egyébként inkább csak jelképes, funkciója szerint megalkotott, archetípusos hősnőnek. így a moralitások, mirákulumjátékok egysíkú „jó" figuráinál mélyebb, emberibb, egyénibb lesz. Mint a mitikus hősöknek, Katalinnak is fő feladata a szabadítás, s ennek rendeltetik alá minden egyéb. De a mitikus hősök harca helyett nála a belső életben lejátszódó küzdelemnek egy árnyalata villan csak föl, amikor le kell mondania a földi boldogság reményéről is a túlvilági üdvözülésével együtt. Erőteljesebb dráma a Katalin grófnő néhány későbbi szimbolikus vagy filozofikus darabnál. Talán mert a népi képzelethez és a paraszti valósághoz kötöttsége közelebb hozza a földöntúli világot is. S mert a verselés s a lírai hangulatok és képek segítségével az ősi erények, az önfeláldozó nemes, hősies magatartás s az ideális szépség emelkedik példává a műben. Yeatset végigkíséri a földi életből, a hétköznapokból való elvágyódás a tiszta, szellemi világba. Fiatalabb korában ez sokszor ködös, határozatlan álomképek formájában jelenik meg, s csak később tudja azokat megtölteni konkrétabb erkölcsi, esztétikai tartalmakkal. Az ilyen misztikus elvágyódás drámája az Árnyas vizek (

The Shadowy Waters, 1911) és A szív vágyának földje (The Land of Heart's Desire, 1894), s ez utóbbinak politikai allegóriává formálódását követhetjük nyomon a Cathleen ni Houlihan (1902) című egyfelvonásosban. .302 \