Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Bertha Csilla: W. B. Yeats drámaírói útkeresése

W. B. YEATS DRÁMAÍRÓI ÚTKERESÉSE BERTHA CSILLA Hogy az angol dráma és színház tizenkilencedik század végi megújulása Írországból indult ki, csak első hallásra tűnhet különösnek, valójában egészen természetes. Írországban a körülmények szerencsés összejátszása, a történelmitársadalmi helyzet, a tehetséges írók föltűnése. s a nemzeti sajátosságok jellege kedvező feltételeket teremtett a népi gyökerű nemzeti irodalom, s azon belül a dráma fölemelkedéséhez. Ott, miként a többi elmaradottabb, az ipari-technikai civilizációtól kevésbé eljellegtelenített és elanyagiasított kis országban még elevenen élt az a forrás, amely mindenkor képes megtermékenyíteni az irodalmiművészeti életet. Élt a népi kultúra — a mindennapi élet szerves, elválaszthatatlan részeként —, amely végtelen mélységeivel és gazdaságával táplálhatja, kiteljesítheti a „magas kultúrát", s a nép képzelőereje arra a páratlan teljesítményre is képes volt, hogy az idegen hatalom nyelvét átvéve, azt sajátos ízeivel, zamataival frissítse föl, s saját arculatának megfelelően formálja át. Az irodalmon belül a dráma természetszerűleg kapott kitüntetett szerepet, hiszen a nemzeti függetlenségért küzdeni kényszerülő népek gondolatának alakításában, öntudatának erősítésében az mindig is lényeges eszköz volt, s az önállósulási lépéseket legtöbbször kísérte a nemzeti színház és dráma megszületése — mint a reformkori Magyarországon is. Az ír nemzeti eszmélés nagy korszakában születő, közösségi elkötelezettségű, a nemzetet kultúrájában, szellemi életében naggyá tenni vágyó, hagyományőrző és -megújító, értékmentő-értékteremtő irodalom formálói között központi helyet foglal el Yeats, mint szellemi vezető, irodalomszervező, teoretikus és színházalapító, költő és drámaíró. Gondolatvilága, művészete e korszak nemzeti-társadalmi konfliktusokkal terhes légkörében alakult. A saját személyiségében, sorsában s a hazájában jelenlevő kettősségek, megoldatlan ellentétek a drámai látásmód és kifejezésmód felé indították az alapvetően lírai alkatú költőt. Erre inspirálta a kor igénye, a nemzeti színjátszás megteremtésének a szükségessége is. Yeats világszemléletéről, filozófiai rendszeréről s művészi elveiről: a szimbolizmusról, a mítoszra való építkezésről, a realitásoktól, s realizmustól való távoliságról és emelkedettségről már korábban szóltam röviden,

1 ezért itt csak néhány, eddig kevésbé érintett vonást emelek ki, s inkább azok megvalósulását kísérlem meg áttekinteni Yeats első nagy drámaírói korszakában. Az egyértelmű volt számára, hogy a nemzeti drámának a népi kultúra talajáról kell sarjadnia: „Minden nemzeti drámai'mozgalom vagy színház az olyan országokban, mint Bohémia vagy Magyarország, mint az Erzsébet-kori Angliában is, az egyszerű emberek tanulmányozásából nőtt ki, akik bármely más osztálynál jobban őrzik a nemzeti sajátosságokat, s a nemzeti történelem vagy legenda képzeletbeli újjáteremtéséből."

2 A kor kommersz, naturalista színházá.299