Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Szabó István: Esetgrammatika, grammatikai eset, mondatszerkezet

ESETGRAMMATIKA, GRAMMATIKAI ESET, MONDATSZERKEZET (A szemantikai mélyesetrendszer kritikai vizsgálata) DR. SZABÓ ISTVÁN I. Az esetgrammatika valamely nagyobb nyelvi egység — szókapcsolat, mon­dat — szerkezete és fő alkotóelemeinek — ige, névszó — jelentése között össze­függést tételez fel, ill. az ezek közti jelentéstani — logikai összefüggéseket ta­nulmányozza, és azt igyekszik tisztázni, hogyan tükröződnek ezen összefüggések az adott egység szerkezetén. Az esetgrammatika tehát jelentéstani alapokra épülő grammatika (ezért a generatív szemantika egyik ágának, válfajának is tekinthető, bár ez a moszkvai szemantikai iskolában megtestesülő komponen­ciális — a szók jelentését atomisztikus részecskékre bontó, ill. abból felépítő — jelentéstan tételeinek, vagyis a mélyeset és a szók jelentésszerkezetének vizsgá­latából derülne ki, amire e helyen aligha lesz terünk; vö. Mel'cuk [1974]), és arra is választ keres: hogyan jelentkeznek, fejeződnek ki a mélyebb (azaz jelen­téstani-logikai) relációk a formális grammatikai viszonyokban. Ez a jelentésre orientált szerkezettan megfordítja a standard elméletben (N. Chomsky: Aspects of the Theory of Syntax [1965]) kidolgozott kategóriák hierarchiáját és a gene­ráló eljárások sorrendjét. Chomsky (1971: 102.) szavaival: ,,. . . this new theory seems significantly different from the standard theory. Thus deep structures are not mapped into semantic representations in the same sense as in the stan­dard theory; rather the converse is true. Furthermore, the rules of lexical inser­tion operate in a rather different manner, replacing substructures O which may be quite complex by, lexical items". Valóban: a generatív szemantikában jelen­téstani-logika:. viszonyok nyernek ilyen vagy olyan grammatikai kifejezést, for­mát, interpretálódnak (manifesztálódnak), valamely szintaktikai szerkezetben, grammatikai esetben; a másik, Chomsky által is említett különbség: a lexikai transzformáció (lexikai egységek bevezetése a preterminális sor kategóriáinak helyére) és a nem-lexikai transzformációk nem különülnek el élesen: egyes lexikai egységek maguk is nem-lexikai transzformáció eredményei, amelyek különböző elemi jelentéseket sűrítenek, integrálnak egyetlen lexikai egységben: ennek bemutatásától itt el kell tekintenünk, vö. pl. Postai (1970). Tehát a gram­matikai transzformáció esetenként megelőzi a lexikai transzformációt. A gene­ratív szemantika e két — nagyon sok részletkérdést magában foglaló és több ponton vitatott — tétele közül az alábbiakban az esetgrammatikát vizsgáljuk. .285

Next

/
Thumbnails
Contents