Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Zahemszky László: Konsztantyin Ivanov verstechnikája és a csuvas népköl-tészet

KONSZTANTYIN IVANOV VERSTECHNIKÁJA ÉS A CSUVAS NÉPKÖLTÉSZET ZAHEMSZKY LÁSZLÓ 1. Minden műköltészet genezise a folklórra megy vissza. A 19. század harmadik harmadában bontakozni kezdő csuvas műköltészet első jelentős alakja, K. IVANOV (1890—1915) is felhasználta a folklórt. A népköltészet mély hatása egyaránt megnyilvánult műveinek szüzséjében, kompozíciójában, költői nyelvében, — mindezt már viszonylag sokoldalúan feltárták az irodalomtörténészek.

1 Cikkemben Ivanov művészetének kevésbé kutatott oldalát, a verstechnikát vizsgálom a folklórral való kapcsolata szempontjából. A kérdés megvilágításának fő nehézsége abban rejlik, hogy a csuvas verstankutatásnak mind a mai napig nincs megbízható összegzése, a korábbi tanulmányokban és más tárgyú kutatások elszórt verstani utalásaiban pedig meglehetősen nagy a fogalmi zavar. A csuvas népköltészet ritmikai alapjait is csupán a legutóbbi húsz esztendőben sikerült az irodalomtudománynak kielégítő módon meghatároznia.

2 2. Közismert, hogy minden vers legjelentősebb alkotóeleme a ritmus, öszszegezve az eddigi csuvas verstani kutatások eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a csuvas verselés egyik leglényegesebb ritmusalkotó tényezője a nyelvi hangsúly. A csuvas szó hangsúlya a hátulról számított első teljes képzésű magánhangzón van (várman „erdő", samr&k „fiatal"), ha pedig a szóban csak nem teljes képzésű magánhangzók fordulnak elő, akkor a szó első szótagján (pelet „felhő"). Eddigi ismereteink szerint a csuvas népi verselés a hangsúlyos verselésnek ahhoz a típusához tartozik, amelyben nemcsak a hangsúlyos szótagok száma kötött, hanem a hangsúlytalanoké is, tehát a vers szótagszámláló, a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok helye, váltakozásának rendje azonban nincs rögzítve. Ezt a versrendszert N. IVANOV verskutató terminológiájával szillabo-tonizált verselésnek nevezzük. Ennek illusztrálására vegyünk egy népdalt: X^vel ansa larsassan, Kayat' teníe ileme. Xirti kurák yesersen, Kilét xiren ileme. A hangsúlytalan szótagokat W , vetkező képletet kapjuk: Ha a nap leszállt, Eltűnik a világ szépsége, Ha a mezei fű kizöldült, Megjön a mező szépsége. a hangsúlyosakat jellel jelölve a köO vj^ ^J KJ w \J vjj 265 w w wviv