Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Hekli József: Alekszej Arbuzov pályakezdő évei

három nő és három férfi — és minden különösebb színpadi kellék nélkül be lehessen azt mutatni. A félreértések sorozatára épülő vígjáték erősen különbözik az előző két „termelési drámától", mert a főtéma, a munkaversenyben elnyert vándorzászlóátadás körüli huzavona mellett, nem szorul teljesen háttérbe a lírai hangulat, a szerelmes mosoly, a könnyed tréfálkozás sem. A darab főhőse Sztyepan Gajdár, a brigádvezető, aki nem akarja átadni a tisztességesen elnyert vándorzászlót a szomszédos gépállomásnak, már csak azért sem, mert a nyertes csapat vezetője egy nő, Lena Bogácsévá. A hajnali órákban — három és hat között játszódik az egész cselekmény — heves szópárbajt vív egymással a két különnemű brigadéros, aztán több tréfás-drámai epizód után a férfi belátja, hogy a nőkről vallott lekicsinylő nézeteit alaposan meg kell változtatnia. Átadja a vándorszászlót az okos és vonzó Lénának, aki iránt már régóta gyengéd érzelmeket táplál. A drámai konfliktus ily módon viszonylag könnyen oldódik meg, s a drámai kollízió a vaudeville irányába tolódik el. Arbuzov némileg leegyszerűsítette a valóságot — a falu pszichológiai arculatának átalakulását — mert hőseit, bár mind dolgos emberek, nem egyszer olyan szituációkba helyezte, amelyekben vonásaik megszépültek, de Sztyepan, Lena, Nasztaszja Petrovna, a gépállomás politikai vezetője, s a többiek mégis előnyösen különböznek a korábbi darabok szereplőitől, akik csupán kirakat-alakok, kétlábon járó eszmék voltak. A Hat szerelmes figuráiban már jóval több az életszerűség, a lírai töltöttség. A hatszemélyes vígjáték éppen a fentiek miatt több öntevékeny színkör és ismert színház népszerű műve lett. A 30-as évek darabjai szinte elképzelhetetlenek voltak dalbetétek nélkül. Megzenésített verseket illesztettek a színházak majd mindegyik színműbe, többek között Afinogenov, Kirson, Szvetlov s mások alkotásaiba. De felhangzott a dal az újabb Arbuzov-vígjátékban, a Messzi út-ban (másképpen a Metró, 1935) is, amely az országépítés egyik fontos feladatát, a metróépítést ábrázolta. A hősies erőfeszítések közepette jellemek formálódnak, szerelmek születnek, s az író érzékelteti azt is, hogy a közösség nevelő hatása nem kevésbé fontos szerepet játszik az ország életében, mint maga a gigászi munka. A lírai vígjáték alapgondolata mindjárt az első jelenetben felhangzik, amikor Anton, a moszkvai metróépítők komszomol titkára az álarcosbálon minden fiatalnak ugyanazt „jósolja": „Nagy, messzi út — azaz jövendő —• vár rád az életben". [6] Maga a mű arról szól, hogy a különféle emberek — a magányosok, a kallódók is —, hogyan találhatnak önmagukra és barátokra a kollektív munka nagy kohójában. A férfias, de arany szívű Jelena Ljasenkö brigádjában is egyaránt dolgoznak „nehéz fiúk", mint Ilja és Makszim és ügyetlenek, mint a törékeny Lilja. Az energikus és céltudatos Jelena minden brigádtagból embert farag, még Ilja iránt táplál viszonzatlan érzésein is képes úrrá lenni —• tudja, hogy a fiú Lilját szereti — sőt az eltitkolt szerelem erőt ad neki ahhoz, hogy az egyre nehezebb követelményeknek is megfelelhessen. A Messzi út-ban Arbuzov külön nyomatékot adott a szerelem nevelő erejének, amely gondolatot több későbbi művében a főmondanivalók sorába emelte. A sok kedvesérdekes epizód ellenére, a lírai vígjátékban az író nem tudta a maga teljességében megragadni az emberré formálódás bonyolult folyamatát. Ezért az igazi drámai feszültséget gyakran feloldják a hol summás, hol elsietett deklaratív megnyilatkozások. A kedves történet — a kompozíciós lazaságok ellenére — nagy sikert .224