Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Kelemen Imre—Dr. Szabó István: Az esetgrammatika előzményei és néhány elméleti kérdése

szemantikai koncepciót követ: jelentéstani-logikai viszonyokból indul ki, és a szintaktikai relációkat az előbbiek megvalósításaként, kifejezéseként fogja fel. Jelentés és szintaktikai szerkezet viszonyának ez a megközelítése következetesen érvényesül a moszkvai szemantikai iskola képviselőinek és az amerikai generatív szemantikusoknak a munkáiban. Maga Károly Sándor (i. m. 128.) is utal a saját és a generatív szemantikusok módszere közti rokonságra és különbségre: ,,Ez az eljárás lényegében a modern generatív szemantikai törekvésekhez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy 1. a kapcsolódás szabályai a listába szedett relációkon belül vannak megadva; 2. hogy a kapcsolódási szabályok nem szintaktikaiak a szó nyelvtudományi értelmében, hanem szemantikai-logikai szabályok." A 2. különbség hangsúlyozása szerintünk nem indokolt, mert a kapcsolódási szabályokat a generatív szemantikusok többsége —, de az interpretatív szemantikusok is — szemantikai-logikai szabályként kezelik. Vö. pl. McCawley (1968). Az esetgrammatikusok (generatív szemantikusok) és az interpretatív elmélet hívei közötti vita másik tárgya a jelentéstani és grammatikai kategóriák összefüggése. A generatív szemantika szerint nincs szükség külön grammatikai szelekciós szabályokra és szemantikai kapcsolódási szabályokra. McCawley szerint minden szelekciós szabály szemantikai kapcsolódási szabály: „.. . any piece of information which may figure in the semantic representation of an item may figure in the selectional restriction .. . and no other information ever figures in selectional restrictions." (McCawley 1968:134) McCawley a grammatikai kategóriákat teljesen kizárja a szitamatizálódás feltételei közül: „... the various non-semantic features attached to nouns, proper varsus common, grammatical gender, grammatical number play no role in selection." (Uo.) Bizonyításában számos nyelvi tényt sorakoztat fel. Benign jelentésénél fogva csak a daganat szóval kompatibilis: benign tumour, (jóindulatú daganat), name ige látszólag csak (+ Tulajdonnév) jegyű főnévvel kompatibilis, valójában azonban — hangsúlyozza McCawley — nem-tulajdonnév is lehet e szó tárgya: 1. a) They named their son John. b) They named their son something outlandish. Hasonlóan látszatszabálynak minősíti McCawley azt az esetet, amikor a szelekciós szabály számkategória függvénye: 2. a) 'I counted the boys' b) + 'I counted the boy' c) 'I counted the crowd.' (2b) megsérti count (+ Többes szám) szelekciós korlátozását, ezért grammatikailag deviáns; (2c)-ben azonban szintén egyes számú tárgya van count-nak, ez mégsem deviáns, mert crowd mint gyűjtőnév egyedek összességét jelenti és így szemantikai síkon kielégíti count szelekciós szabályát. McCawley álláspontjának elfogadása a grammatikai és jelentéstani kategóriák teljes összemosását jelentené. Ha ugyanis a szelekciós szabályokat általában kapcsolódási szabályként értelmezzük, beleértve a segédszóknak a .178