Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bihari József: Henrik Birnbaum szlavisztikai munkássága — Kitekintés egy nyugati szlavisztikai központ műhelyébe

szabványosítása és egységesítése, amelynek célja nyilván az volt, hogy helyreállítsák az ószláv nyelvű klasszikus szövegek normáit, alapjában véve még a független Bulgária utolsó patriárkája, Jevfemij Tirnovszkij tevékenységének valamikor az elején kezdődött el. Ez utóbbi patriárka szerepét a középbolgár irodalmi nyelv normalizálásának a folyamatában mostanáig igen erősen eltúlozták. I. Talev munkájának e legfontosabb tételei, amelyek megbízható adatokon és a szerző által felhozott meggyőző érveken alapulnak, kétségen kívül megérdemlik a szakemberek figyelmét — hangsúlyozza Birnbaum. 3. Miután csak nemrég hagyta el a sajtót H. Tóth Imre nagyszerű kis összefoglaló munkája a szláv apostolok életéről és működéséről, bizonyára érdeklődésre tarthat számot nálunk Frantisek Dvornik több nyelven is megjelent egyik munkájának („Byzantine Missions Among the Slaves") alább ismertetendő recenziója Birnbaum tollából. (WSljb, t. 17:55—66). Azt hihetnők — írja Birnbaum —, hogy Franc Grivec Konstantin und Method, Lehrer der Slaven (Wiesbaden, 1970) c. összefoglaló műve után kimerült a szláv apostolok körüli problematika. Ez azonban csak látszólag van így, amint ezt a morvaországi szláv misszió vezetőinek 1100. évi jubileuma alkalmából megjelent számos tanulmány és könyv is bizonyítja, mind Európában, mind Amerikában. Egy washingtoni szimpozion (1964) is ezt a témát iktatta be programjába, amelyen F. Dvornik, a tudós cseh—amerikai bizantinista és különösen a szlávok őstörténetének kiváló ismerője volt az egyik előadó ési akinek a fentebbi könyvével polemizál Birnbaum. Dvornik levéltári és archeológiai leletei új fényben világítják meg a szláv apostolok munkásságát. Könyve nagy részét tulajdonképpen a Szaloniki-i testvérek szláv missziójának szenteli Morvaországban (és Pannóniában), valamint római tartózkodásuknak. Megjegyzendő, azonban, hogy a Szaloniki-i testvérek életművére való hivatkozásai igen felületesek — állapítja meg Birnbaum. A bizánci keresztény befolyást leíró vázlataiban pl. cirilli-—metódi nyomokról és visszhangokról Oroszországban szinte alig esik szó. Összehasonlítva a szlavista Grivec könyvével Dvornikot — Birnbaum azt állapítja meg, hogy Grivec nagy figyelmet szentel irodalmi és filológiai problémáknak, és különösen a pap testvérek írói és fordítói tevékenységét méltatja behatóan. A cirilli—metódi kutatásoknak ezt a centrális jelentőségét viszont Dvornik kissé mostohán kezeli, és méghozzá nem is mindennel érthet egyet a modern filológia. Számos esetben pl. — írja Birnbaum — hibásan vagy pontatlanul idéz, vagy állít, a szláv neveket eltorzítja, hamis oldalszámokra utal s. i. t. Dvornik szerint a Morvaországban megtalált régi kőtemplomok romos maradványai inkább hasonlítanak a dalmát, mint a régebben ír eredetűnek feltételezett egyházi építészetre. Érvei azonban — mondja Birnbaum —- nagyon szegényesek és egyáltalában nem veszi figyelembe pl. e kérdés egyik nagy szakértőjének, A. V. Isacenkónak filológiailag is jól megalapozott véleményét, aki az „ír" elmélet híve. A 107. oldalon azt írja Dvornik, hogy a fordításokat tartalmazó Euchologium Sinaiticum a 10. századból származik, ezzel szemben nagyon is kétséges, hogy e kézirat ilyen régi lehetne. Birnbaum szerint inkább a 11. századból való és óegyháziszláv szövegeket tartalmaz. .170