Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Fekete Péter: Földrajzi köznevek Tiszaszőlősön

3. Árokpart. porong ~ A Holt-Tiszában levő sziget. Porong; Poronk-sziget. rámpa ^ Gáton, vasúti töltésen átvezető út (4). Sóus Julis rámpa. rapály rapáj Azonos a lapállyal (1. ott). ráta ^ Kaszálónak egy meghatározott darabja (5). Sebes-ráta. rét rít Alacsony fekvésű, nagy területű, hajlatokkal tele szántó, árvizes időben a hajlatok vízállások. Alsó^-rít; Alsóu-rít partya. rcv rí Kompátkelőhely. Ríház. rókás ró^kás Rókákban bővelkedő halmos, hátas határrész, a felsőföld része (11*) Rói^kás; Róykás-halom. sarok ^ 1. Nagy folyókanyar és az általa alkotott szöglet. Aranyosi-sarok. 2. Két utca találkozásánál levő szöglet. sásos 'sásas Lapos és hátas legelő, gyep. A lapos esős időben vízállás, korábban sással benőtt tó (6*). Sásas-fenek. sebes sebes Szántóföldnek keskeny hajlatú része. Eredetileg fok (4*). Sebes; Sebés-óy^dal. sirok Nagy területű, hosszú, széles lapos, szántó. Eredetileg tó (3*). Sirok; S irok-lapos. sor '"v Két házsorból álló falurész és a közte levő két utca. Üjsor. „Ríge csak úgy montuk, hogy az Üjsoron ez még az, mán tuttuk is, hogy mejik út, mer mindénkit ismerünk. Mos van valami neve mindéggyiknek, de asz mos se tuggyuk." sorompó sorompóy, A vasúti átjárót lezáró rúd. sulymos sujmos Félkör alakú mély fenék és a körülötte levő kiemelkedés, szántó. Eredetileg súlyomban gazdag tó (7*). Sujmos; Sujmos farka. szartos ^ Szántóterület fenékszerű hajlata. Egykor piszkos, zavaros víz, kenderáztató hely. Kendérásztató^-szartos. szeg szeg Mélyen fekvő területbe benyúló háromszög, valamint félkör alakú kiemelkedés (2; 2). Sujmosz-szég; Székhatár. szekérút Földút a külterületen. „Sok ije vóut a határba, nem attunk mink ennek külön nevet, nem vóut rá szüksíg." szél szil 1. Egy határrész szélső része, vége. Sujmosz szíle. 2. A település vége. „Csak úgy montuk, a falu szílin lakik, még ez még esz törtint a falu szílin." szérű szírű 1. A gabona összehordására és elcsépelésére kijelölt hely a külterületen. 2. Simára egyengetett, fűtől, gyomnövénytől megtisztított rész az udvaron, ahova a gabonát cséplésre Összegyűjtik. „Még egyéni parasztok vóutunk, előysször hazahortunk mindén termínyt, od gépéltük el, kinyesegettük a kerbe, az udvarba a főydet, oda hortuk, de a vígé fele mán a falu szílin jelöltek ki éty területét, úty hittük, hoty szírű, oszt oda hortunk." sziget ^ 1. Vízből kiemelkedő száraz rész. Tisza-sziget. 2. Egyenes felszínből való kiemelkedés. A vízszabályozás előtt víz vette körül (8; 5). Kisz-sziget; Sziget-hát. szik szik Szikes terület. „Sok oja szik van a határungba. Ezen a szákén osztán nem sokat lehet termelni." Szik-halom. szil szil Legelő, szántó. Szilfás terület volt. Szil-vőjigy. szőlő szői^llőjf. Szőlővel beültetett, körülkerített nagy terület, zártkert (7). Bánóu-szőüllőü. n n r\ .146