Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Fekete Péter: Földrajzi köznevek Tiszaszőlősön

döglött ^ A Tisza holt ága. Döglöt-Tisza. „A Döglöt vízbe halászni is szoktunk." dűlő düllőfá 1. Szántónak vagy szőlőnek használt határrésznek úttal, árokkal körülhatárolt darabja (15; 2). Kucig-düllőü; Csontozs-düllőfá farka. 2. Szekérút a határban. "Egy-egy naty táblát körülvette az ije szekérút, úgy montuk, vígigmégyünk a düllőyn." ér ^ Fenék, lapos, esős időben vízállás. Eredetileg nagyobb vízállás kiágagazása (16; 7). Lippai-ér; Pap ere-gát. erdő erdöj.L Nagy fákkal, vad növényzettel benőtt terület (6; 2). Aranyosi-erdőig; Kis-erdöü-fok. falu ^ 1. A település népi megnevezése a hivatalosabb község szó helyett. 2. A település középső része. „Bemegyek a faluba, szítnízék, mit lehet kapni a bó^togba." farok ^ Elkeskenyedő, hosszan elnyúló földterület, a határrész vége (5). Rónkás farka. faiskola ^ Facsemeték termelésére bekerített terület. felső félsőy, A határ nagyobb részét kitevő réttől jóval magasabban fekvő, víz sohasem járta terület. Félsőüfőy,d. fenék fenek Különböző mélységű hajlat, lapos, esős időben vízállás, kiszáradt ér, tó száraz medre (11). Lóuri-fenek. fertő fertői! Sásos, mocsaras terület (3). Sóus-fertőji; Só^s-fertöü-kút. fok ^ Nagyobb vizekből (főképp a Tiszából) kiágazó természetes eredetű árok (10; 7). Kis-fok; Kis-fok-lapos. föld föjj-d 1. Megművelt határrésznek egy darabja (7). Rípafőüd. 2. Egy birtokos tulajdonában levő összefüggő földdarab (6). Bubori-főy.d. földút főüdút Szilárd burkolat nélküli út a kül- és belterületen. „Mos má más mint rígén, akkor a faluba vóut éty kövesút, a többi mint főüdút vóut. ö ' n j ' í) a nyárom poros, ősszel nyakig írőü sárral." gát ^ 1. A közlekedés céljára készített töltés (5). Géllér-gát. 2. A Tisza mellett végigvezető árvízvédelmi töltés. Tisza-gát. göbe ^ Egymás mellett levő félkör alakú fenekek a Tisza közelében. Tavasszal vízállás (7*). Göbe; Göbe-erdőji. gödör ^ 1. Természetes eredetű, valamint emberek által ásott kisebb-nagyobb mélyedés (6). Tasku gödre. görbe A tájrész alakjára utaló köznév (4*). Görbe-ér. görcsös ^ Igen hosszú, mély, éles szögű hajlásokkal tele (girbe-görbe) természetes eredetű árok, fok. Görcsös-fok. „Ott osz még nagy víz esetin sé léhetécs csóunakázni, oja cikcakkos vóyt az, még még most is az." gyalogút ^ 1. A külterületen csak a gyalogosok közlekedését szolgáló, keskeny, kitaposott földút. 2. A belterületen a házak előtt vezető keskeny kitaposott földút, téglából kirakott vagy betonnal fedett keskeny út. gyalogföld gyalokföüd A település szomszédságában 600—700 Q-öl nagyságú parcellákból álló határrész. A gyalogmunkát végző zsellérek járandósága volt. Korábban elsősorban kapásnövényeket, zöldségféléket termeltek itt. „Jóyj járt, akineg gyalokfőjiggye vó^t, mer közel vóyt a faluho, nem is rosz főyd vóut az. Nekem vóyt három gyalokfőí^dem is." gyékényes gyíkinyés Szántó. Eredetileg gyékénnyel, sással benőtt tó, vizenyős terület (2; 2). Nagy-gyíkínyés; Gyíkínyés-lapos. .143