Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Kozári József: Adalékok a filoxéra-pusztításnak Eger város gazdaságára gya-korolt hatásához

Egerben 3 663 300 Ft Eger környékén 666 690 Ft Összesen: 4 329 990 Ft. Ekkora érték ment tehát veszendőbe a szőlőültetvények pusztulásával. Amenynyiben 1 hold szőlő évi terméséből átlag 20 hl bor állítható elő, akkor a terméskiesés: Egerben 73 306 hl Eger környékén 13 333,8 hl Összesen: 86 639,8 hl. Ez pedig hektoliterenkéti 15 Ft-os piaci árral számítva: Egerben 1 099 590 Ft Eger környékén 200 007 Ft Összesen: 1 299 597 Ft veszteséget jelent. A szőlőpusztulással együtt járt a munkaigény rohamos csökkenése 1 hold szőlő egyszeri megmunkálására 8 napszámot számolva, az összes művelési munka elvégzéséhez (nyitás, fedés, metszés, kötözés, háromszori kapálás) 50 napszám szükséges. Az egriek kezén levő szőlőterületek megmunkálása a filoxéravész előtt 233 104 napszámmal volt lehetséges, melynek kifizetéséhez 186 483,60 Ft-ra volt szükség. A beállott változások következtében a munkaigény 16 500 napszámra csökkent, ami 13 200 Ft-tal volt kiegyenlíthető. E szerint 216 604 nappal csökkent az egri kézben levő szőlők megműveléséhez szükséges munkaidő, s 173 283,60 Ft napszámbér maradt ezért kifizetetlen.

2

8 Bár az itt közölt adatok pontossága számos szempontból kifogásolható, mégis jól illusztrálja mit jelentett a filoxéra Eger gazdaságának. Ezek után már nem tekinthető túlzásnak a kortárs következő megállapítása: „...a város népessége, ha más irányban — s ez csak a gyáripar lehet — itt keresetet nem fog találni, lassan lassan elszéled a szélrózsa minden irányába. És miután a vármegye egyéb szőlőpusztult vidékén is fölösen fog állni a munkás, a helyzet a távolabbi vándorlás irányának, talán Amerikának egyengeti útját."

2

9 A valós helyzet által diktált sötét jövő, a város iparának további fejletlensége ellenére sem következett be. Kivándorlás helyett, mint arról az 1909-es kataszteri adatok tájékoztatnak, az egriek a szőlők újratelepítéséhez fogtak. Ennek ismertetése azonban már egy újabb dolgozat témája lehet. JEGYZETEK 1. Katona József—Dömötör József: Magyar borok—borvidékek. Mezőgazdasági. Bp., 1963. 145. 1. 2. Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., 1909. 247. 1. 3. Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapot ja statisztikai és geographiai tekintetben. III. Pest, 1837. 207. 1, 4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I. Pest, 1851. 293. 1. .139