Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Kozári József: Adalékok a filoxéra-pusztításnak Eger város gazdaságára gya-korolt hatásához

\ A szőlőtetű jelenlétét az egri határban Miklós Gyula országos borászati kormánybiztos állapította meg 1886 június elején végzett határszemléje alkalmával, amikor dr. Vavrik Béla paphegyi szőlőbirtokán a fejlődésben gyanúsan visszamaradt tőkéket vetette vizsgálat alá. A sors iróniája, hogy az egri szőlészeti és borászati egylet igazgatójának szőlei estek elsőként áldozatául a filoxérának. A szőlőpusztító rovar megjelenése az egri határban törvényszerűnek mondható. Nemcsak azért, mert a kártevő elleni óvintézkedések még a legnagyobb körültekintés mellett sem mindig hoztak megfelelő eredményt, hanem elsősorban azért, mert az egriek a legelemibb óvó rendszabályokat sem foganatosították szőleik védelmére. Annak ellenére, hogy miniszteri rendelet figyelmeztetett minden szőlősgazdát a fertőzött területen lakó munkások alkalmazásának veszélyeire

2

1, sőt kifejezetten tiltotta ilyenek foglalkoztatását a még meg nem fertőzött területen, az egriek mégis felfogadtak az 1883 óta filoxéralepett Felsőtárkányból szőlőmunkásokat.

2

2 Hogy a szőlővessző-kereskedelem, vagy a tárkányj. kapások által került-e a filoxéra az egri határba, pillanatnyilag nem tudhatjuk, az azonban bizonyos, hogy az egriek nem jártak el körültekintően szőlőbirtokaik védelmében. Ezt Miklós Gyula kormánybiztos határszemléje során szerzett azon szomorú tapasztalata is bizonyítja, hogy az egri szőlészeti és barászati egylet számára átengedett területek a filoxérának ellenálló fajok helyett árpával és bükkönnyel voltak beültetve,

2

3 A borászati kormánybiztos közbenjárására már 1886. június 6-án Egerbe érkezett dr. Horváth Gyula miniszteri biztos, hogy a város egész szőlőterületét hivatalos vizsgálat alá vegye. A határszemlére június 11-én került sor Ferk Miklós helybeli szőlész szakember, valamint a helyettes mezei rendőrkapitány és a hegybírók részvételével. A miniszteri biztos által vezetett vizsgálat Angyalossy János almagyari szőlőjében is felfedezte a filoxérát, amely ott már mintegy 4 holdnyi területet támadott meg.

2

4 Az Angyalossy-szőlők fertőzöttsége azt a tényt látszik igazolni, hogy a határszemlék nemcsak a filoxéra felfedezésének, de egyben terjesztésének is eszközei lehettek. Nem lehetetlen ugyanis, hogy Angyalossy János, aki hegybírói tisztet viselt — s mint ilyen, minden határjáráson részt vett —, saját maga jiittata el a ruhájára került vagy a cipőtalpára ragadt filoxérát; a birtokára. Fenti megállapításra bizonyítékul szolgálhat, hogy a két fertőzött terület, a paphegyi és az almagyari nem egymás szomszédságában terülnek el, s az Eger vizén kívül még a beltelkek is választóvonalat húznak közéjük. A filoxéra tehát 1886-ban jelent meg az egri határban, s hogy mi történt a rákövetkező kilenc esztendő alatt az itt levő szőlőkkel, az egy szóban összefoglalható: katasztrófa. Hogy mennyire helyénvaló ez a kijelentés, álljanak itt bizonyságul az 1895-ös mezőgazdasági statisztika adatai összevetve az 1888-as értékekkel: Év Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Fanét össz. alatt 1888 2101,92 458,90 588,90 3985,30 1164,40 1253 9552,42 828,61 10 381 1895 5703,00 472,00 604,00 320* 1211,00 1349 9758,00 710,00 10 468 99** * Belültetve ** Parlag v. kiirtott .136