Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Kozári József: Adalékok a filoxéra-pusztításnak Eger város gazdaságára gya-korolt hatásához

Egri birtokosoknak nem Eger határátfan fekvő birtokaiból származó tiszta jövedelem A község neve Szőlőből származó jövedelem Ft-ban 1. Andornak 2. Bakita 3. Demjén 4. Felnémet 5. Felsőtárkány 6. Kerecsend 7. Ostoros 8. Szalók 9. Szólát 10. Kistálya 4469,91 106,83 1151,56 187,40 660,00 29,72 95,98 30,95 56,95 708,93 összesen: 7498,23 Ha a fenti értéket az egri határban előállított tiszta jövedelemmel összevetjük, azt kapjuk, hogy az egriek szőlőből származó jövedelme 53 659,83 Ft körül mozgott, s ennek 86,02 százalékát az egri, 13,97 százalékát pedig a környező községekben fekvő szőlők jövedelmezték. A felsorakoztatott adatokból egyértelműen derül ki, hogy Eger város gazdaságának alapját a szőlő és az abból származó jövedelem jelentette. Ezt a vagyont támadta meg 1886-ban a város határába behurcolt filoxéra. A filoxéra, a múlt századi szakirodalomban általában elterjedt nevén: PHYLLOXERA VASTATRIX a levéltetvek családjához tartozó rovar, szőlőgyökér tetű. A tudományos nevén DACTYLOSPHAERA VITIFOLII-nak nevezett, de VITEUS VITIFOLII néven is ismert rovar, a szőlő legveszedelmesebb kártevője. Gyökérlakó és levélgubacslakó fajtái közül Európában az előbbi terjedt el. A szőlőn kívül más növényfajon nem tenyészik. A szőlő gyökerén nagyobb csoportokban sárgászöld 1,5 mm nagyságú szemölcsös tetvek alakjában él. Szipókájával a gyökér nedvét szívja. A megtámadott gyökéren a szúrás következtében rákszerű dudorodások, a hajszálgyökereken pedig kis daganatok keletkeznek, majd a gyökerekkel együtt 3—4 hónap alatt elhalnak. Ennek következtében a tőke fejlődésében visszaesik, végül néhány év alatt teljesen elpusztul. Száraz talajon 3—4, jobb minőségű földön azonban csak 7—8 év alatt képes a kártevő a szőlőtőkét elpusztítani. A filoxéra jelenlétét bogyótöpörödés, törpefürtűség, levelek elhalványodása, valamint a termés teljes hiánya jelzi. A rendkívül szapora rovar egy nemzedékének fejlődési ideje 4 hét, így az éghajlati viszonyoknak megfelelően Magyarországon évente 7—8 nemzedék követte egymást.

1

8 Eredeti hazája Észak-Amerika. Európába a szőlővessző-kereskedelem révén került. Kontinensünkön elsőként egy angol kertész fedezte fel szőlőhajtató házában 1845-ben, pusztító hatása azonban csak az 1860-as évektől jelentkezett igazi nagy arányokban, amikor a szőlő- és bortermelés hazájában, Franciaországban szinte teljesen letarolta a szőlőket, közel 5000 millió frank kárt okozva ezzel a francia gazdaságnak. Magyarországon 1875-ben ütötte fel a fejét, s Pancsova város határából terjedt át rohamosan az ország többi vidékére. Pusztító hatásának félelmetes méretei 1885-től jelentkeztek, s a rákövetkező tíz esztendő alatt az ország szőlőterületének több mint 40 százaléka elpusztult. .134