Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

Dr. Szűcs László: Az egri főiskola harmadik évtizedéről (1971—1980)

3. sz. táblázat Kötet Dolg. száma Pedagógiai tárgyú Szaktudományi tárgyú 1971: IX. 26 10 16 1972: X. 25 9 26 1973: XI. 27 5 22 1974: XII. 35 9 26 1975: XIII. 34 10 24 1978: XIV. 42 13 29 1979: XV. 47 13 34 hivatott összefogni. Alelnöke dr. Szűcs László, főiskolai tagjai: dr. Budai László, dr. Hrabecz József és dr. Nagy József kandidátusok lettek. Előtte a DAB-hoz tartozott néhány tanszékünk (neveléstudományi, fizika, matematika, földrajz), akik 1976-tól igen szoros kapcsolatot építettek ki Debrecennel. Tudományos nemzetközi kapcsolataink sajnos nem erősödtek oly mértékben, öt külföldi partnerintézményünkkel, mint ahogy azt az évtized elején elindítottuk és szorgalmaztuk. E külföldi kapcsolatok általában egy-egy személyre korlátozódtak (dr. Király Gyula, dr. Pető Zsigmond, Zahemszky László, Gyergyálk Ferenc, Somos János, dr. Pócs Tamás). Viszont igen hasznos és eredményes a kémiai tanszék nemzetközi együttműködése az erfurti és a Banska-Bystricai Főiskola kémiai tanszékeivel, akik az 1978-ban aláírt ötéves kutatási egyezmény értelmében közös kutatásokat végeznek az összehasonlító kémiai tantárgypedagógia témaköréből, és minden évben közös publikációt jelentettek meg. Űj színfoltot jelentett viszont tudományos életünkben a közoktatást fejlesztő kutatások (6-os főirány) megindítása 1972/73-ban. Főiskolánkon négy téma kidolgozása kezdődött és fejeződött be (dr. Nagy Andor, dr. Király Gyula, dr. Mák Mihály, Somos János), melyek a tévépedagógia, az úttörőmozgalom, az általános iskolai tanárok beilleszkedése, a technikai műveltség kutatása tárgyköréből alakultak ki. Tanszékeink mindegyike szinte önálló kutatási profilra tett szert az elmúlt évtizedben. Csupán érintőlegesen szerelnék ebből néhányat felsorolni. Az angol és orosz nyelvészeti tanszékeken, az irodalmi, nyelvészeti és módszertani kutatómunka bontakozott ki egészen a műfordítások megalkotásáig. Az orosz intézetben elsősorban fonetikai kutatások folytak. A magyar nyelvészeti tanszék helyesírási, nyelvművelési, névtani és nyelvjárási kutatásokkal foglalkozik. Az irodalomtörténeti tanszéken szerb-horvát irodalom kutatása, Remenyik Zsigmond életművének feltárása és Balassi-kutatások folytak. A történelemtudományi tanszék Eger történetének, valamint Szatmár megye nemessége történetének megírásával foglalkozott. Az ének-zene tanszéken a Heves megyei népballadák gyűjtése és csokorba kötése történt meg, valamint zenetörténeti tanulmányok és művelődéspolitikai cikkek láttak napvilágot. A testnevelés tanszéken módszertani, testneveléstörténeti és antropológiai kutatások folytak. 12