Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bodnár László: A falvak foglalkozási szerkezetének átalakulása Heves me-gyében

helyet, amely a megye településállományának több mint 50 százalékát jelenti és ez az országos átlagot jóval felülmúlja. Az urbánus típusú falvak egy része a városok környékén helyezkednek el. 1960-ban 20, 1970-ben 25 község tartozott e típusba. 1980-ban az urbánus jellegű falvak a megye falusi településállományának 40 százalékát jelentették. A megye kedvező földrajzi adottságainál fogva a Budapest—Miskolc vasútvonaltól északra szétszórtan alakultak ki az urbánus falvak, ott, ahol az ipartelepítő tényezők kedvezőek. Az urbánus típusú falvak aránya az országos átlagos jóval meghaladja. A megye gazdasági növekedéséhez valamennyi népgazdasági ág hozzájárul, azonban a dinamikus fejlődést szolgáló fejlesztési súlypontok képződnek mind ágazati, mind területi vonatkozásban. A meglevő ipari bázis fejlesztésében a szelektivitás dominál, amely a termelés hatékonyságát növelő szerepe mellett a racionális létszámgazdálkodás eszköze, további fejlesztési szempont egyes térségek, települések egyoldalú ágazati szerkezetének, valamint a férfi—női munkaerő foglalkoztatási egyensúlyának javítása. A szelektív fejlesztés eredményezi azt, hogy az új telepítések létszámigényének csupán egyik része jelenik meg a foglalkoztatottak bővítéseként, másik része ágazaton belüli, ill. ágazatok közötti átcsoportosítással oldódik meg. A mezőgazdaság fejlődését az adottsághoz igazodó termelési szerkezet kialakítása, a munkaerőt kiváltó gépesítés fokozása teszi lehetővé. A tercier szektor fejlesztését háromféle tényező határozza meg: — kedvező természeti környezet; — a korábbi lemaradás felszámolása; — a nem termelő infrastruktúra kielégítése. A következő években nő a jelentősége azoknak a térségeknek, amelyek kedvező természeti erőforrásokkal, környezettel rendelkeznek (Mátraalja, Recsk, Bélapátfalva térsége). — a megye gazdag a domináns adottságok tekintetében, s a helyi potenciális erőforrások mind teljesebb kihasználása, a megye jövőbeni dinamikus — az országos átlagot meghaladó fejldését teszik lehetővé. Az adottságok kihasználásának két útja lehetséges: — az ipar, ezen belül a kitermelési és elsődlegesen a feldolgozó ipar gyors ütemű fejlődését vonja maga után, s a megye gazdasági szerkezetén belül az ipar súlyát tovább emeli, különösen a rézérc kitermelése és feldolgozása jelenthet nagy lépést. — az üdülés és idegenforgalom fejlesztése a tercier szektorban foglalkoztatottak számának növekedését és az infrastrukturális ágazatok gazdasági struktúrájában juthat kifejezésre. Találóan fogalmazza meg Erdei Ferenc a változások jellegét, eredményeit: „Napjainkban azonban olyan gyökeres átalakulás megy végbe a települési formákban is, a mezőgazdaság jellegében is, a parasztság társadalmi viszonyaiban is, hogy az egykori egységes kép szétesőben van, s új társadalmi, gazdasági és települési struktúra bontakozik ki. Egyszerre mennek végbe olyan történelmi folyamatok, amelyek hovatovább értelmetlenné teszik a hagyományos falu elnevezést. Megszokásból, hagyományból továbbra is használhatjuk e szót, de legyünk tisztában vele, hogy már csak jelkép értékű, amit jelez, az lényegbevágóan megváltozott." (Társadalmi Szemle, 1969. 12. szám.) 8* 115