Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bodnár László: A falvak foglalkozási szerkezetének átalakulása Heves me-gyében

ezekbe az üzemekbe dolgozni. 1960 és 1970 között az enyhén iparosodó falvak számában következett be nagyobb mérvű változás, míg az iparszegény településeknél stagnálás tapasztalható. Területileg azokban is változások következtek be. 1980-ban az iparszegény falvak száma 49, tehát ugrásszerű növekedés következett be, míg az enyhén iparosodó kategóriába, 6 típus sorolható. (Bükkszék, Istenmezeje, Erdőkövesd, Bükkszenterzsébet, Feldebrő, Gyöngyöspata.) c) Urbánus jellegű települések Fejlődésünk mai szakaszában ide azok a települések sorolhatók, amelyekben a „nem agrár" keresők aránya már több mint kétharmados. Ezekben a településekben a lakosságnak csak kis része képes teljes — kissé nagyobb része részleges — élelmiszerellátásra. Ebben a típusban, elsősorban a megye északi részén, az amúgy is kedvezőtlen adottságú, mezőgazdasági termelésre csak részben alkalmas területeken a népesség jelentős részét más ágazatok foglalkoztatják. Az ipar fejlesztéséhez itt kedvezőbbek a feltételek. Az „urbánus" települések számának növekedését döntően tehát két tényező, vagyis az extenzív iparosítás, illetve a tercier funkciók növekedése sietette. 4. sz. táblázat Urbánus jellegű falvak száma területi bontásban az I960., 1970. és 1980. évi népszámlálás összehasonlításában Megnevezés Mérsékelten urbánus Fejlett urbánus Egri járás Füzesabonyi járás Gyöngyösi járás Hevesi járás Hatvan városkörnyék Eger városkörnyéke* Gyöngyös városkörnyéke* I960 1970 1980 1960 1970 1980 9 11 17 3 4 12 1 2 1 — — — 5 1

0 II 1 1 8 2 3 1 1 1 1 =0 15 18 26 5 7 20 Községek összesen: Az e kategóriába tartozó falusi települések foglalkozási szerkezete csaknem teljesen átalakult, az agrárnépességük jelentősen visszaesett. Az ipar és a tercier ágazatok közötti arány módosulása a jövőben előreláthatóan az utóbbi javára változik. Mátraszentimre községben pl. az idegenforgalom alapozta meg az urbanizálódást, a tercier ágazatok fejlődését és ugyanez vonatkozik még Parádra és Bükkszékre is. Az urbánus falvak — mint az ipari körzetek, városok, ipari gócok körül egyre táguló övezetet képeznek. Ezekből a „lakófalvak"-ból a kereső népesség zöme ingázik. így például Andornaktálya, Adács, Bekölce aktív keresőinek ma már több mint 60 százaléka, Balaton lakosságának pedig több mint 70 százaléka ingázik. Hasonló a helyzet a Budapest—* Miskolc vasútvonal mellett is (Füzesabony, Kál, Adács, Ludas, Vámosgyörk). Fontos megjegyezni, hogy az említett településekben a lakosság foglalkozási * Eger és Gyöngyös városkörnyéke 1970-ben az egri, illetve a gyöngyösi járáshoz tartozott. 112