Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bodnár László: A falvak foglalkozási szerkezetének átalakulása Heves me-gyében

— a foglalkozási szerkezetből nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy milyen az eljárók, illetve a bejárók aránya az adott településeken; — előfordul, hogy egy népgazdasági ágazat annak ellenére meghatározza egy település jellegét és fejlődési tendenciáit, hogy abban az ágazatban foglalkoztatottak száma és aránya önmagában nem nagy (idegenforgalom, központi szerepkör stb.), de más településhez viszonyítva már kiemelkedő jelentőségű. — az aktív keresők foglalkozási szerkezete csak az elsődleges jellegű foglalkozásokat tükrözi és nem mutatja be a másodlagos foglalkozásokat. A fentiek mellett igen fontos, hogy a ,,kétlakiság" településre gyakorolt hatása a statisztikai adatokból nem mutatható ki, holott a „kétlakiság"-nak igen fontos a szerepe, s a kettős foglalkozás ma már igencsak él, elterjedt a városok, ipari agglomerációk peremén, de a tágabb vonzáskörzetben is (Selypi-medence, borsodi iparvidék, Budapest—Miskolc vasútvonal mentén). A foglalkozási szerkezeten alapuló tipológiai módszer alkalmazásához Lettrich E. (1975.) kategóriáit vettem figyelembe. Az 1980. évi vízgazdálkodásban foglalkoztatottakat a mezőgazdaságban foglalkoztatottakhoz számítottuk. A küszöbértékek a következők: I. Agrár jellegű = az agrárkeresők aránya 50 százalék felett 1. szélsőén agrár = az agrárkereskedők aránya 75 százalék felett 2. mérsékelten agrár — az agrárkereskedők aránya 50—75 százalék II. Vegyes jellegű = az agrárkeresők aránya 25—50 százalék 1. enyhén iparosodó = az ipari keresők aránya meghaladja az egyéb keresőkét 2. iparszegény = az egyéb kategória többnyire közlekedés, vagy szolgáltatás révén fejlődik. III. Urbánus jellegű = az agrárkeresők aránya 25 százalék alatti 1. mérsékelten urbánus — az agrárkeresők aránya 15—25 százalék 2. fejlett urbánus = az agrárkeresők aránya 15 százalék alatti a) Agrár jellegű települések Közös jellemzőjük, hogy aktív keresőképesség több mint felének a mezőgazdaság nyújt megélhetést. E falvak a régi paraszti települések ma is továbbélő típusai. 2. sz. táblázat Agrár jellegű falvak száma területi összehasonlításban az I960., 1970., valamint az 1980. évi népszámlálás alapján Megnevezés Szélsőén agrár Mérsékelten agrár 1960 1970 1980 Egri járás — Füzesabonyi járás 1 Gyöngyösi járás 5 Hevesi járás 1 Hatvan városkörnyék — Eger városkörnyéke * — Gyöngyös városkörnyéke * — 1960 1970 1980 11 3 1 10 5 3 13 8 2 13 9 8 2 1 — Megye összesen: 7 2 — 49 26 14 Eger és Gyöngyös városkörnyéke 1970-ben az egri, illetve a gyöngyösi járáshoz lett számítva. 110