Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Márkus Jenő: Egy eljárás a hengeres súlysorozat belső pontosítására (jusztí-rozására)

lik. A szükséges tömeg kiegészítést (adalék) ebbe tesszük. Tömegtöbbletnél a gömb csavarjának végét reszeljük. 5. Tiszta, puha flaneldarab, a súlyok megfogására. 6. Hegyesre köszörült acél drótdarab (kerékpár küllő), a táraüregből a már benne levő adalék eltávolítására. Ugyanilyen félgömbre köszörült végű acéldrót az új adalék tömítésére. 7. Normál 100 g-os, mellyel a 100 g-os súlyainkat összemérni és jusztírozni tudjuk. A 6. pontban említetteket azért célszerű elvégezni, mivel az eredeti adalék rendszerint ólom, s így a három fém (réz, ólom, ezüst) érintkezése következtében fellépő elektromos potenciál gyorsabb korrodálást és oxidációt hozhat létre. Ez a súlyok valódi értékét idő előtt rontja (általában növeli). Célszerű még a táraüregben már benne talált adalék eltávolítása után a súlyokat tiszta alkoholban és éterben megmosni, majd szárítani, a szennyeződés eltávolítása végzett. Ezáltal is csökkentjük a korrodálási lehetőséget. A súlyok jusztírozásának leírása előtt szükségesnek látszik a használt jelölések, valamint egyes gyakorlati eljárások ismertetése. Ezek: 1. [100] = normál 100 g-os. [ ]jel egyúttal a már jusztírozott súlyt is jelöli. Pl.: [10] = normálnak elfogadott, jusztírozott 10 g-os súly. Ennek névleges értéke és valódi értéke közötti különbség a megkívánt hibahatáron belül van, s ezt az eltérést ismerjük. 2. () jel a még nem jusztírozott súlyt jelöli. Pl.: (50) = 50 g-os nem jusztírozott súly. 3. (ta) = tára, vagy (u.a.ta) = ugyanaz a tára. Ez lehet más súlysorozat és vékony, szabdalható papírcsík. 4. Jusztírozásnál a Borda-féle tömegmérési módszerrel dolgoztunk. Az egyensúlyi helyzetet nem lengések középértékéből határoztuk meg, hanem megvártuk az egyensúlyi helyzet beállását. Ez a használt légfékes mérlegnél időben teljesíthető követelmény. Ugyanazon mérésnél az egyensúlyi helyzetet egymás után többször is megállapítottuk. Ez főként akkor szükséges, ha a mérlegnek nagy az „állékonysági hibája" [2], 5. A serpenyőkre tett súlyok jelölése: [100] (100) jelenti: a bal serpenyőn normál 100 g, a jobb serpenyőn nem jusztírozott 100 g van. 6. A névértéknek a valódi értéktől való eltérése mg-ban értendő. Az egység esetleg itt sincs feltüntetve. 7. Az egyes súlyok eltérésének megállapításánál felhasználtuk, hogy a mérleg érzéketlensége 2 mg s.r. Az üres egyensúlyi helyzetnek és a megterhelt mérleg egyensúlyi helyzetének eltéréséből így a jusztírozatlan súly eltérése a normál értéktől könnyen számítható. Ezután nézzük meg a fentiekben már említett két súlysorozat jusztírozásának egyes lépéseit. (A közölt számadatok egy ténylegesen elvégzett jusztírozás adatai.) A mérleg üres egyensúlyi helyzeteit, valamint a megterhelt mérleg egyensúlyi helyzeteit nem közlöm. Különbségük a mg-ban felírt súly94