Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Köves József: A munkafüzet jelentősége a korszerű általános iskolai földrajztanításban

Ezeket a szerkezeti elemeket veszi számításba még ma a didaktikai irodalom, habár —• ahogy Nagy Sándor megjegyzi — feltárhatók új mozzanatok is. [1] Néhány rövid megjegyzéssel próbálok rávilágítani az általános didaktika korszerűsítési elgondolásainak a földrajzórán is megvalósítandó és részben már megvalósított részleteire. Ezek a megjegyzések általában a szerkezetre és a szerkezeti elemekre vonatkoznak. 1. A tényanyag, amely az elemzések és az általánosítások alapját szolgáltatja, származását tekintve a földrajzórák többségében változatos. A szervezett vagy az esetleges tapasztalatok felhasználására különösen az 5. és 8. osztályban, a haza ismertetésénél sok lehetőség van, de távolabbi területek tanításánál, egyes közvetlenül nem szemlélhető jelenségek megértésénél is alkalmazhatók a közvetlen élmények, ahogy ezt a motiválásnál példával is illusztráltam, és amire sok példát találunk Udvarhelyi szakmódszertan könyvében is. [14] Nagy szerepet tulajdonít a tanulók tapasztalatai felhasználásának Sztrezikozin is. [4] A tényanyagok nyújtásának korszerűsítését elősegítik az új földrajzi tankönyvek gazdag ábra- és képanyagukkal, és elősegítik az új rendszerű munkafüzetek. Jól beválik erre a célra az egyes osztályok számára készített és minden iskolába elküldött 100—100 színes diaképből álló sorozat és a korszerű felhasználásukat megkönnyítő nappali vetítés kidolgozott technikája. [15 és 16] 2. A tanulók aktivizálásánál már megemlítettem a tényanyag feltárásakor nagyon szükséges tanulói közreműködést. Pl. a tanulók az alsó tagozatban a környezetismeret keretében megismerkednek a környék domborzatával, és általában is tanulnak a domborzat néhány formájáról. Tanulnak az időjárásról is, és megfigyeléseket végeznek ezzel kapcsolatban. Nagy hiba, ha ezt a földrajztanár nem veszi számításba 5. osztályban a domborzati formák térképi ábrázolásának tárgyalásánál, nem támaszkodik erre az időjárás és az éghajlat elemeinek megbeszélésénél. Hasonló hiba mutatkozna, amikor 5. osztályban az Alpok témájának feldolgozásakor nem használná fel a Magas-Tátráról tanultakat, és a két órán megismert jelenségeket újként tárgyalná 6. osztályban Svájc ismertetésénél. A teljesítményképes tudás érdekében szükséges, hogy kisebbnagyobb önállóságot biztosítsunk ilyen esetekben a tanulók számára, és találjunk módot a csoportmunka vagy egyéni munka formájában végzendő tényfeltárásra, elemzésre, általánosításra. Ebben a munkában komoly segítséget nyújt a munkafüzet is. A földrajzi tények elemzésénél ismét az önálló ismeretszerzés készségének elsajátítása, mint távoli cél lebegjen a tanár előtt, aminek az elérését már az általános iskola 5. és 6. osztályában meg kell alapozni. Az elemzések mintát szolgáltassanak a tanulók számára, olyan mintákat, amelyek segítségével majd önállóan is megtalálják egyes problémák megoldását. Ahogyan a Kisalföld tárgyalásánál helyes vezetéssel, közös munkával elemzik a tanulók a terület felszínét, éghajlatát (felhasználva a hőmérsékleti és csapadéktérképet) és ennek alapján mérik fel mezőgazdasági terr76