Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Köves József: A munkafüzet jelentősége a korszerű általános iskolai földrajztanításban

„Talán az a legfontosabb, hogy felkelti az érdeklődést, mivel újszerűség van benne, szuggesztív erejénél fogva szinte magával sodor, s arra kényszerít, hogy minden ügyességet, leleményességet, tudást, olvasottságot latba vetve, erőinket a megoldásra sarkalljuk. A cél elérésénél, vagyis a probléma megoldásánál a tartós feszültséget, az izgalmat az öröm váltja fel, mivel az osztálynak mint közösségnek sikerült diadalmaskodni a nehézségeken." [12] A lelkesedés megnyilvánulása kissé túlzottnak látszik, viszont az idézett tanár földrajzórái — saját tapasztalatomra hivatkozom — tényleg dinamikusak, és ebben része van a problémafelvető célkitűzés motiváló erejének és a tanítási órán következetesen mutatkozó, a problémára feleletet kereső munkának is. b) A motiváló tényezők közül nagy jelentőségű az alkalmazhatóság minél magasabb szintű felmutatása. Jogos igény tehát, hogy a tanultak minél nagyobb százaléka olyan ismeret legyen, ami választ ad „miért"ekre, „hogyan"-okra. Az ismeretek alkalmazása a gyakorlatban az ismeretek felhasználását jelenti új ismeretek önálló elsajátításában, feladatok megoldásában, alkotó jellegű dolgozatok írásában, a műhelyben, az élősarokban, az iskolakertben, a termelőszövetkezetben végzett gyakorlati munkában. [13] Nézzünk néhány konkrét példát! Amikor 5. osztályban a Kiskunság tanításánál képen bemutatjuk a homokbuckákat, falemezre vagy tepsibe szórt homokot fújva szemléltetjük a homok mozgását, a futóhomokot tanulóink maguk előtt látják. Ha néhány szóval elmondjuk, mennyire használhatatlan terület volt ez, sőt még kárt is okozott, világosan előttük van, hogy miért kellett nagy munkával megváltoztatni ezt a vidéket. A második kérdés is felmerül: hogyan győzték le a futóhomokot. A kísérlet folytatása (nedves mohát teszünk a száraz homok egy részére) erre a kérdésre is választ ad. Ezt a választ realizálja a kiskunsági gyümölcsös és a homoki szőlő képének az elemzése. Az 5. osztályos tanulók az Alföld éghajlatának megismerésekor tanulnak általánosságban is az időjárásról és az éghajlatról. Itt látják először Magyarország évi középhőmérsékleti és csapadéktérképét. A Mátra tanulásánál önálló munkával állapítják meg —- a két térkép felhasználásával —, hogy miben különbözik ennek a területnek az éghajlata az Alföldétől. A 6. osztályban a Német Demokratikus Köztársaság tanulásánál alkalmazhatjuk a Lengyelországról tanultakat. Amikor a térkép alapján közös munkával megállapítottuk az azonos fekvést, a munkafüzet egyik feladatát önálló munkával megoldhatják a tanulók: válaszolni tudnak arra, hogy hol vannak homokdűnék és morénák, ezt be is tudják rajzolni az NDK észak—déli irányú keresztmetszetébe, le tudják írni, hogy milyen az ország felszíne, éghajlata és mik a mezőgazdaság terményei. Az alkalmazhatóság fogalomkörét bővítve oda jutunk, hogy nem elégszünk meg magának az alkalmazásnak, mint az oktatási folyamat viszonylag önálló szerkezeti mozzanatának, egyre inkább szélesedő megvalósulásával, hanem arra is törekszünk, hogy az ismeretfolyamatok ki74