Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Köves József: A munkafüzet jelentősége a korszerű általános iskolai földrajztanításban

Az elv, aminek alapján a Tisza gátjait a földrajztanár megismertette, többnyire az egész tanítási órának a jellegét megadta, és a tanulók a lehetőségek szerint több-kevesebb aktivitással vettek részt a munkában. Persze találkoztam a módszeres eljárások tudatos variálásával is. Pl. a Tisza kanyarainak átvágásánál táblai rajzzal kísért magyarázatot láttam, amit a munkafüzet feladatának közös megbeszélése, majd önálló megoldása követett, a védőgátak szerepének tisztázása pedig az ábra (1. ábra) elemzéséből állt. Ha variálódtak is az eljárások, a tanulók bevonása az oktató munka folyamatába, illetve a bevonás mértéke nagyjából azonosnak mutatkozott egy-egy tanítási órán: a tanulók tevékenységének mellőzése, vagy óvatos aktivizálás az ábrák elemzésénél, vagy önálló kép- és ábraelemzés, vagy nagyobb feladatok önálló megoldása a tankönyv és a munkafüzet felhasználásával stb. Természetesen finomabb eltérések feljegyzésével a fokozatok száma szaporodhatna, azonban a hangsúly itt nem ezen van, hanem annak meglátásán, hogy a földrajztanárok egyénenként változóan ugyan, de egy bizonyos mértékig aktivizálják a tanulókat, támaszkodnak a tanulók önálló munkájára. Ez a mérték erősen változhat: pozitív vagy negatív hatások eredményeként tágul vagy szűkül a tanulók aktivitásának köre egy-egy földrajztanár munkájában is. Szükséges, hogy a földrajz metodika irodalma sok konkrét példát tálaljon a tanárok elé. A szakmai megbeszélések anyaga egy közösen megtekintett jó tanítási óra elemzése legyen. így juthat a földrajztanár pozitív irányban ható élményhez, és így előzhető meg a negatív hatás, amit egy rosszul szervezett, a tanulókat hibásan aktivizáló földrajzóra jelenthet. A motiváció kérdése a földrajzórán A tanulási—tanítási tevékenységet magasabb szintre emelik, intenzívebbé teszik egyes pszichikai motívumok, amelyek jobb ösztönzői a munkának, mint a külső kényszer. Olyan szituációt kell létrehozni, hogy a tanulóban érdeklődés ébredjen fel, kérdések támadjanak arra nézve, amit meg akarunk tanítani. Hogyan fékezték meg a pusztító Tiszát? Miért képződtek nagy barlangok a mészkőhegységekben? Hogyan lett a sivár futóhomokból „aranyhomok"? Miért változik a Magas-Tátra növényzete fölfelé menet? Hogyan lett Svájc fejlett ipari ország, amikor nincs bányakincse? Miért volt a legfejlettebb iparú ország hosszú ideig Nagy-Britannia? Miért tudta megelőzni Nagy-Britanniát a Szovjetunió? Csak ezeket a kérdéseket sorolom fel az általános iskola 5. és 6. osztályából. Vizsgáljuk meg bővebben a motiválás két lehetőségét a földrajzórán. a) Fontos motivációs tényező a világos, az érdeklődést felkeltő célkitűzés, ami a tanulók munkáját tudatosítja. A célkitűzést az egész földrajztanításra vonatkozólag megadhatjuk az 5. osztály első földrajzóráján, és kedvet ébreszthetünk ezzel általában a földrajz tanulásához. 72