Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Bihari J.—Dr. Sütő J.: Módszertani kísértet az orosz főnévi hangsúly-változások tanításához

Tárgy-alanyesetes hangsúlyváltozás Az egyes szám tárgyesetben és a többes szám alanyesetében a hangsúly a végződésről a tőre megy át. Erre is csak az -a (-ja) végű nőneműeknél találunk példákat. E. A gorá B gory R goré E gorój El (o) goré T t B gor R gorám E (o) gorámi El (o) gorách \ f Szemléltető jele: _ Ilyen típusúak: borozdá, borodá, boroná, vodá, golová, gorá, doská, dusá, zimá, nogá, polosá, porá, reká, ruká, stená, storoná, stroká stb. Ezek az általánosan ismert és nyilvántartott hangsúly változási típusok. Teljesség kedvéért azonban ezeken a típusokon kívül lehet beszélni feltételes hangsúlyváltozásokról is. Tudniillik bizonyos feltételek mellett a hímnemű és a lágyítójelre (átírásunkban:') végződő nőnemű főnevek egyes számú előljárós esetében is jelentkezik hangsúlyváltozás. Egyes (főleg egytagú) hímnemű főneveknek a v vagy na előljáró mellett (néha mindkettő mellett) rendhagyó esetvégződésük van, és ez mindig hangsúlyos: -ú. Ez rendszerint olyankor fordul elő, amikor a többes alanyesetében félszakaszos hangsúlyváltozás kezdődik (gyakran rendhagyó többes alanyesetvégződéssel: -á, -já), de előfordulhat kisszakaszos hangsúlyváltozás mellett is, sőt egymagában is képviselhet hangsúlyváltozást. Mivel csak a v és na elöljárókkal kapcsolatban fordul elő (ha azoknak időhatározói és helyhatározói jelentésük van), az eredeti típushoz nem számíthatjuk, annak szerves részeként nem foghatjuk fel. Noha ilyen esetben pl. a félszakaszos hangsúlyváltozás irányvonala már az előljárós esetben átmegy a végződések oldalára, ezt az esetet külön, járulékként kell kezelni. Tehát így vegyes változásról beszélhetünk, amely áll egy fél- vagy kisszakaszból. illetve változatlan főhangsúlyos típusból és egy előljárós esetes járulék változásból. 55