Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bende Sándor: A gyomonműködés neurohystologiai alapjai a Silurus gla-ncnál

A plexus intermuscularis finomabb morfológiai sajátságait tangentialis metszeteken tanulmányoztuk. Mindenekelőtt azt állapítottuk meg, hogy az intermuscularis fonadék az idegrostok rendkívüli gazdagságát és változatosságát mutató hálózat. A rostok és rostnyalábok elrendeződése, nemkülönben a rostnyalábok által bezárt „hálószemek" alakja egyáltalában nem mutat olyan szabályosságot, mint ahogyan ezt a magasabbrendű állatok, különösen az emlősök és az ember esetében írják. Lényegében a Silurus glanis gyomrában fekvő plexus intermuscularis kötőszövetbe ágyazott, szabálytalanul futó idegrostok fonadéka, mely nemcsak egy szinten, vagyis a hosszanti és a körkörös izomréteg között terül el, hanem a kötőszöveti septumok útján gazdagon behálózza a körkörös izomréteget is. A rostnyalábok és a rostkötegek átívelnek egymásba, de szabályosan elrendeződött „csomópontokról", ahol a rostnyalábok „keresztezik" egymást, nem beszélhetünk. Ezzel függ össze a Silurus glanis gyomrában levő intermuscularis plexus azon sajátsága is, hogy benne az idegsejtek a rostnyalábokban, vagy azokon kívül szórtan helyezkednek el, csak ritkán fordul elő 3—4 idegsejt csoportosulása a rostnyalábok találkozási, ill. szétágazási helyén. Az intermuscularis plexus alkotásában a másodlagos és a harmadlagos rostnyalábok, a szórtan elhelyezkedő sejtek, valamint azok nyúlványai vesznek részt (1. 1—2. ábra). A másodlagos rostnyalábok hozzák létre a durvább hálózatot, amelyen belül a harmadlagos nyalábok finom rostjai által körülvett hálózat terül el. A másodlagos rostnyalábokban 15—20, esetleg több, erősen hullámos rost halad. A rostok többségükben vékonyak, velőhüvely nélküliek, de halad közöttük számos, vastag, szintén velőhüvely nélküli, szakaszonként fellazuló, neurofibrillázott, varixokat viselő rost is. Ezek a rostok kétségtelenül a fonadék sejtjeiből származnak, hiszen megfigyelhető eredési helyük és a rostnyalábokban hosszan követhetők. A másodlagos rostnyalábok általában az arteriolák mentén futnak és bennük idegsejtek fekszenek. A harmadlagos rostnyalábokat lényegesen csekélyebb számú és kevésbé hullámos idegrost alkotja. Bennük is vannak a fentebb említett sajátságokkal rendelkező vastag idegrostok, mivel a plexus hálószemeiben elszórt idegsejtek nyúlványai a harmadlagos rostnyalábokba lépnek. A harmadlagos rostnyalábok hálózatán belül terül el az intermuscularis plexus finom végfonadéka, mely a hálózatnak helyt adó kötőszövet elemeivel, nemkülönben a sima izomzattal van kapcsolatban. Ez a vegetatív idegrendszer terminális része, ami sok vitára és fejtörésre adott alkalmat a neurohystológusoknak. Dolgozatom keretei miatt nem áll szándékomban azokkal a vegetatív végformációkról alkotott nevezetes elméletekkel foglalkozni, melyeket Van Esveld, Boeke, Reiser, Stőhr, Feyrter, Jabonero, Herzog, Meyling, Kuntz és Napolitano, Ábrahám, Temesrékási, Szentágothai és sokan mások képviselnek, annál is inkább, mert az említett kutatók általában más állatcsoportokkal foglalkoztak. Azokról a viszonyokról fogok írni, melyeket az általam használt ezüstimpregnációs módszerek útján készített preparátumok mutatnak. Ezek szerint a Silurus glanis gyomrában a vegetatív végfonadék a kötőszövet493-