Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Istók Barnabás: A kukoricatermesztés fehérje hozamának növelése a tűz-bab köztestermesztésével II

A KUKORICATERMESZTÉS FEHÉRJE HOZAMÁNAK NÖVELÉSE A TtJZBAB KÖZTESTERMESZTÉSÉVEL II. DR. ISTÓK BARNABÁS Az Egri Tanárképző Főiskola Mezőgazdasági Tanszékének gyakorló és kísérleti kertjében 1963 óta [2] évről évre termesztjük — takarmányozási célra hazánkban először — a Dél-Amerikából származó, azelőtt dísznövényként ismert tűzbabot (Phaseolus coccineus). Eredeti elgondolásunk szerint a tűzbab [2]: 1. A kukoricaszár levágásának időpontjában olyan zöld levél- és szártömeget ad, melynek fehérjetartalma magas; 2. biztosítja a saját magtermését a következő évek vetéséhez; 3. a kukoricával együttélésben termeszthető, arra felfuttatható; 4. a termesztés során mindkét növény egymás mellett hasonló növekedési erélyt mutat, egymás elnyomása nélkül. A termesztés első évében, 1963-ban mindössze a növény előzetes megfigyelése történt meg. 1964-ben került sor a tűzbab kísérleti megfigyelésére négy kezeléssel, véletlen elrendezésben, blokk rendszerrel, öt ismétlésben. Az általános kukorica sor- (70 cm) és tőtávolság (40 cm) mellett a tűzbab (70 cm sor-, 40 cm kukorica, 12—24 cm tűzbab tőtáv.) különböző variációkban szerepelt a kísérletben. E kísérletek a következő átlageredményeket hozták: 1. táblázat. A kukorica-tűzbab köztes termesztés 1964. évi átlageredményei: Száraz szem q Szár — levél q Kem. ért. Em. ny. fehérje Megnevezés kuk. mái. tűzbab morzsolt tűzbab kuk. q % q % Kísérleti parcella 2,57 21,1 14,96 50,30 25,73 108 2,44 136 Kontroll. — 22,4 — 54,8 23,92 100 1,79 100 Miután az 1964. évi kísérletekben a tűzbab tőtávolságok nem adták az eredeti elképzelés szerinti tőszámot a rossz kelés miatt, újabb kísérletre volt szükség a legmegfelelőbb tőtávolságok megállapítására. Ezért az 1965. évi kísérleteket az FM segítségeként a kompolti Növényter29* 467