Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Suba János: Mohák antibiotikus anyagainak kimutatása

Petri-csészében sima agár táptalajra vittem fel a táblázatban szereplő 7 féle baktériumot. Ezután a vizsgálandó mohák számának megfelelően 7 mm átmérőjű lyukat vágtam ki dugófúróval az agár-lemezből és ebbe helyeztem el a moha kivonatot. Az első 12 mohafaj vizsgálatát azok vizes kivonatával végeztem, vagyis a moha szuszpenzió leszűrése után kapott oldattal. Eredmény egy esetben sem mutatkozott. Ebben szerepe lehet annak, hogy a hatóanyag vagy ki sem oldódott, vagy koncentrációja túlságosan lecsökkent. A továbbiakban magát a mohaőrleményt, illetve szuszpenziót használtam fel a vizsgálatokhoz. Ennél már számos esetben keletkezett a lyukak körül növekedésmentes zóna, melynek a méretéből az antibiotikus anyag hatásosságára lehet következtetni. A mohaszuszpenziót felhasználás előtt 30—40 percig ultraibolya besugárzással részben csíramentesítettem. Az eredmények leolvasása 17—20 órás, 37°-os inkubáció után történt. A mellékelt 1. sz. táblázat foglalja össze az eredményeket. A feltüntetett számok mm-ben adják meg a növekedésmentes zóna átmérőjét. (Ahol ez nem szabályos kör alak, ott a legnagyobb és a legkisebb átmérők értékeit tüntettem fel.) Az „r" a részleges, nem tisztán kiértékelhető eredményekre utal, a 0 jelzés a negatív eredményeket mutatja, a — jel esetén kísérlet nem történt. A kísérletnél felhasznált baktériumtörzsek az Országos Közegészségügyi Intézet gyűjteményéből származnak: 112,002 Staphylococcus aureus 306; 35.034 Escherichia coli 604; 61.370 B. proteus 569. A táblázat adatai alapján a következő megállapításokat lehet tenni: 1. A viszonylag nagy hatósugarak kialakulásának oka lehet talán az az ultraibolya besugárzás is, mely a sejtpigmentekből egy gátló anyag keletkezését váltotta ki (L. fentebb). Közrejátszhatott ebben és a néha változó eredményekben az is, hogy a nem egészen steril anyagban levő gombák és baktériumok anyagcseretermékei befolyásolták a moha hatását. 2. A Pseudomonas pyocyanea-ra egy moha sem gyakorol hatást. 3. A legtöbb esetben a Shigella flexneri és a Sh. sonnei reagált a hatóanyagra, és ez a hatás ugyanannál a mohánál egyszerre mutatkozott. 4. Ha a moha baktericid hatású, ez rendszerint több baktériumra is vonatkozik. 5. Különösen nagy antibakteriális spektrum nyilvánult meg a Hylocomium proliferum-nál, mely többszöri ismétlés mellett is fennállt. Határozottabban alakult ez ki a Torteíia-nál is. 6. Igen specifikus hatású a Dicranum scoparium. Háromszori ismétlésnél is határozottan mutatkozott a kioltási gyűrű a B. proteus-nál. 7. A mohák rokonsági körét vizsgálva, néhol azok antibakteriális hatásában összefüggés látszik (pl. a Brachythecium-nál, a Camptotheciumnál és Thuidium-nál). 8. Sok a nehezen kiértékelhető eredmény (r), ezenkívül a vizsgálat megismétlésekor nem mutatkozik azonos hatás. Ennek magyarázatát a következőkben keresem: a) A mohákat több helyről gyűjtöttem, s talán hatóanyag képződésére maga a termőhely, sőt az időpont is befolyással lehet. 26 437