Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Nguyen-Dang-Khői et T. Pócs: Données complémentaires á la connaisance de la flore vasculaire du Nord Viet-Nam, I

A Kárásztó magas-sásos semlyékeiben tömeges a Ricciocarpus natans (L.) Corda. A Kárásztótól nem messze levő magas-sásos tavakban már csak az Acrocladium cuspidatum-ot találjuk, az erdészeti üzemtervi térkép 13. sz. tavának zsombékosában pedig a Mnium seligeri Jur. és a Climacium dendroides tömegesek. Említésre méltók a Nyirádi-erdő déli szélén fekvő, kisavanyodó talajú láprétek, melyeken tömeges a Dicranum bonjeani De Not. Ez a lápi moha legközelebb a Tapolcai-medencében ismeretes. Kíséretében a JuncoMolinietum asszociációhoz tartozó lápréten előfordultak még: Fissidens adiantoides Hedw. Campylium stellatum (Schreb.) Bryhn. Climacium dendroides (L.) W. et M. Thuidium delicatulum (L.) Mitt. Ugyanott fűzlápokon gyakori az Amblystegium kochii B. E. Nedves talajú tölgyerdőkben, a Tallós és Szodfridt által felfedezett Leucobryum glaucum mellett Polytrichum formosum Hedw. és Bryum capillare élnek, a fák kérgén, ágain Frullania dilatata Dum. és Orthotrichum aj fine Schrad. található. Az erdei árkokban feltűnő az Acrocladium cuspidatum 30 cm nagyságot is elérő árnyékalakja, a f. laxa Warnst, társaságában a Dunántúlról csak a Mecsekből és a vasi dombvidékről ismert Lophocolea cuspidata (Vees) Limpr. Erdőszélen, savanyú talajú homoki gyepekben él a Rhacomitrium canescens (Timm.) Brid. a Hypnurn cupressiforme kis tömött termetű változata, a var. subjulaceum Mol. társaságában. Igen érdekes biotop a Nyirád községből Sümeg felé vezető országút melletti forrásláp-komplexum. Tipikus, meszes vizű, Cratoneurion jellegű forráslápok, gazdag mohavegetációval: Cratoneurcum filicinum (L.) Moenkem. Cratoneurum commutatum (Hedw.) Roth. Bryum ventricosum Dicks. Drepanocladus revolvens (Sw.) Mönkem. A helyenként összefüggő gyepet képző Drepanocladus vernicosus a nyirádi lápvegetáció másik boreális eleme, hazánkban csak négy pontról volt ismeretes, legközelebb a Bakonyalján a Sárosfői erdőből. A faj revideálásáért dr. Boros Ádám professzornak tartozom köszönettel. 1966. október elsején hallgatóinkkal a Mátra hegységbe tettünk tanulmányi kirándulást. Felkerestük a Kékes északi oldalán, mintegy 600 m magasságban fekvő „Rekettyés tó" természetvédelmi területét, mely a boreális elterjedésű Poa remota előfordulásáról nevezetes. A tó nyugati oldalán az erdőt forráserek szövik át. Itt él, hazánkban a legnagyobb tömegben a Trichocolea tomentella (Erh.) Dum., melynek előfordulására Czimer Sarolta III. éves hallgatóm hívta fel figyelmemet. Ez a Magyarországon csak nemrég felfedezett ritka májmoha eddig a Kőszegi-hegységből, a szintén nyugat-dunántúli Zsidai-völgyből és Jeliből, valamint a Bükk-hegység montán elemeiről nevezetes Garadna völgyéből volt is420-