Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1965-ben

A megfelelő meleget és több napfényt szállító szeptember lehetővé tette az elmaradt mezőgazdasági munkák pótlását, előmozdította a gyümölcsök beérését. Október Rendkívül száraz hónap, nagy hőmérsékleti ingadozással. A légnyomás középértéke 752 mm, ami 3,6 mm-el magasabb a sokévi átlagtól. E rendellenes érték a szárazföldi, páraszegény levegőfajták, anticiklonok uralmának a következménye. A hőmérsékleti középérték 9,2 fok, 1,1-el maradt alatta a törzsértéknek, pedig az első pentád átlaga 17,8 fok volt. Még a második pentád értéke is meghaladta e hó átlagát, de 10-e után sohasem érte el a 10 fokot. Az abszolút maximumot, 26,3 fokot az országos tapasztalatnak megfelelően 2-án mérték. E naptól kezdve lassan, de fokozatosan esett a hőmérséklet, 10-e után egy erősebb lehűlés következett. 11-én mérték a talaj mentén az első fagyot, —3,6 fokot. Ekkor így tájékoztatott a napijelentés: „Kontinensünk keleti felét az Északi—Jeges-tenger térségéből érkező, egymást több hullámban követő hűvös, nedves levegő árasztja el." A lehűlés, ha lassabban is, de tovább folytatódott. 13-án már a hőmérőházikó magasságában is 0 fok alá szállt a hőmérséklet. Igen feltűnő, hogy a talajmenti fagyok erősek és gyakoriak. Ez is azt bizonyítja, hogy kevés a levegőben a pára, nagy az éjszakai kisugárzás. 22-én a radiációs minimum —7,8 fok, ugyanakkor a normális magasságban csak —2,0 fokra hűlt le a levegő. (Az abszolút minimumot, —2,8 fokot 26-án észlelték Egerben.) A 22-i erős lehűlést így indokolja a napijelentés: ,,A nappali derült idő a nagy kiterjedésű, magas légnyomású képződmény következménye, de az éjszakák hidegek." A 11 fagyos nappal szemben a hó elején még 2 nyári nap is előfordult. A levegő relatív páratartalma 71%, átlag alatti. Az októberi csapadékmennyiség nem egészen 1 mm (!). Erre Eger meteorológiai feljegyzései között — 1851 óta — nem találunk példát. Hazánk 54 elsőrendű meteorológiai állomása közül 20 semmi csapadékot nem jelentett. A Dunántúl nagy része és a Duna—Tisza-köze egyetlen mm esőt sem kapott. De a Tiszántúlon s az északi hegyvidéken is 5 mm alatti volt a csapadék. Egerben 29-én 0,6, 30-án 0,2 mm eső hullott csupán. „Csapadéknak" ez sem nagyon nevezhető. Pedig a szélirány 40%-os nyugati relatív többséget mutatott. Még a nyugati szél sem szállított csapadékot. E hó a hűvös éjjelekért bőséges napsütéses órákkal kárpótolt. A napsütéses órák száma 216, ami 66 óra többletet jelentett. Borult nap mindössze 3 volt. A rendkívüli száraz hónap sem kedvezett a mezőgazdaságnak, mert az elvetett magvak a száraz és fagyos földben nem csírázhattak. Elszaporodtak a kártékony rágcsálók. De turisztikára annál kedvezőbb volt az időjárás. 313-