Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1965-ben

tett. Országszerte sokat bajlódtunk az árvizekkel, belvizekkel. A 213 mm csapadéktöbblet nem egyenletesen oszlott meg, hanem júniusra és novemberre korlátozódott. Májusig a csapadékmennyiség megfelelt a sokévi tapasztalatoknak és a szükségletnek. Az is igaz, hogy június a legcsapadékosabb hónapunk, de most a törzsértéket kétszeresen felülmúlta a mennyisége. Medárd bőségesen „öntözött". Szeptemberben a normális alá szorult, míg októberben alig 1 mm esett. Ez épp oly rendellenes,, mint a novemberi 137 mm-es mennyiség. Ezt a mértéket szintén 1900 óta csak 1943 novembere lépte túl 154 mm-es mennyiségével. Magas volt a páratartalom is, az a nyirkos időjárás sem a túrázásra, sem a mezőgazdasági munkák befejezésére nem volt alkalmas. Napsütés — borultság Összehasonlító táblázat: Napsütéses órák száma 1965-ben: Egerben 1908 Miskolcon 1754 Kékesen 1908 Kompolton 1944 Mint ismeretes — a reggeli és déli körzeti időjárásjelentés közli az égbolt borultsági fokát is. Eger állapotára Miskolc vagy Kékes adataiból kénytelen az ország lakossága következtetni. A fenti miskolci példa azt igazolja, hogy ez a következtetés Egert illetően nem lehet irányadó. Nálunk a napfényes napok száma jóval több. Az üdülés, kirándulás igényeinek jobban megfelel. Ugyanakkor Eger napfényének mennyisége egyezik a Kékesével. Ez sem jelenti azt, hogy a két hely időjárása azonos. Egerben a nyári félévben, Kékesen a téli időszakban több aránylag a napsütés. Az üdülőjelleg követelményeinek télen Kékes felel meg jobban. 1964. évhez képest ez az esztendő napfényben gazdagabb volt, de a sok évi átlagból 113 óra hiányzott. Éppen a nyári hónapok voltak napfényben szegények. Amennyiben ennek a strandolok hátrányát érezték, annyiban nyertek kárpótlást a túrázók az árnyas órák alatt. Feltűnő még október sok napfénye és kevés borultsága. Hosszan tartott a „vénasszonyok nyara". Széljárás A széljárás gyakoriságát a 7. ábrán a szélrózsára rajzolt diagrammon tüntettem föl. Ehhez 1328 adatot összegeztem, értékeltem. Napi 4 észlelést véve alapul, az összes észlelések száma 1460, ebből 1328 alkalommal légmozgást állapított meg az észlelőállomás. Tehát a megfigyelési alkalmak alig 10%-a esetében volt csupán szélcsend. Ez a 90%-os légmozgás nem jelenti egyben azt, hogy Eger szeles város. A mérések több333-