Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

kvártélyház építése kapcsán. Fellner nagy protektora, Balogh Ferenc tatai jószágkormányzó erősen ütötte a vasat Fellnernek az egri püspöki uradalomban való meggyökereztetése érdekében, de azt sem titkolta, hogy ebbeli szándékát Gerl kibuktatásával szeretné elérni. Bár Eszterházy Balogh rábeszélésétől függetlenül is nagyra értékelte Fellner képességeit, mégis Balogh vágyai az 1763. év végéig nem valósulhattak meg, mert Eszterházynak nem volt joga a káptalannal kötött kivitelezési szerződést — legalább az első év letelte előtt — önkényesen és egyoldalúan felbontani. Eszterházy 1763 október elejétől 16-ig Bécsben tartózkodott. [10] Ennek során a Gerl-féle líceumterveket bemutatta Mária Teréziának s az egyetemi rang állami elismertetését kérve, kijelentette az uralkodó előtt, hogy szándékában van a meglevő három kar mellé negyedik fakultásként az orvosi stúdiumot is megszervezni. írásban előterjesztett indokolása szerint Egert azért szeretné a Dunán inneni országrész felsőoktatásának központjává fejleszteni, mert jelenleg csupán a nyugat-magyarországi tanulóifjúság képes nehézség nélkül a nagyszombati, bécsi vagy gráci egyetemet látogatni. [11] Bécsi tartózkodása során tárgyalt Gerl építésszel is. Ezúttal arra adott neki utasítást, hogy emelje magasabbra a második emeletet s erről készítsen egészen új rajzokat és tetőmodellt. [12] A második emelet és főtető felemelésére irányuló igény feltehetően abból a körülményből fakadt, hogy az egyetem telke a vele szemben dombon álló székesegyházhoz viszonyítva nyomasztó mélyedésben feküdt. Feltehető, hogy a térbeli monumentalitásra áhítozó Eszterházy szemében a Gerl által tervezett épület külsejében kissé alacsonynak tűnt. Gerl búcsúleveléből következtetve, kettejük viszonyában a törés az októberi bécsi tárgyalás során azért következett be, mert a magasabbra emelés mértékének kérdésében összekülönböztek s mert Gerl helyteleníteni merte a püspök kapkodó magatartását s az egyszer már jóváhagyott, kivitelezés alatt álló tervrajzoknak menetközben, utólag végrehajtandó átdolgoztatását. De bekövetkezett egy másik törés is — most már elvi síkon — Eszterházy és a királynő, Eszterházy és Barkóczy prímás között, az egyetemek állami felügyeletének kérdésében. Barkóczyt ugyanis prímássá való kinevezése után félévvel, 1761 novemberében a királynő a Ttrautsohnéhoz hasonló feladattal bízta meg: megtette őt a magyarországi tanulmányi ügyek legfőbb patrónusává, pártfogójává. A hatáskörét szabályozó királynői rendelet 1762. január 7-én jelent meg. Eszerint nem a helytartótanács, hanem az ő felügyelete alá tartoznak az összes magyarországi egyetemek, akadémiák, gimnáziumok, tanulmányi bizottságok, könyvvizsgálatok. Jogában áll az iskoláktól bármiféle tanulmányi, tantervi és vagyoni jelentést bekérni, felszólíthatja őket reformjavaslatok kidolgozására. Ugyanakkor megbízást nyert a magyarországi tanulmányi reform tervezetének kidolgozására, a mintául adott bécsi egyetemi reform szellemében. [13] Hazánkban nem volt példa arra, hogy az állam ilyen mértékben korlátozta volna az egyházfők hatáskörét a saját egyházmegyéjük területén működő tanintézetek irá312-