Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

egyház továbbra is fegyvertársa maradt az államnak a feudális osztályuralom konzerválásában. Csupán arról volt szó, hogy ezután ne az egyetemes egyház érdekeit szolgáló jezsuiták, hanem az állam érdekeit kiszolgáló, könnyebben irányítható iskolafenntartók vegyék kezükbe az ifjúság nevelésének feladatait. Az első menetben tehát legalábbis a főiskolákról igyekeztek eltávolítani a jezsuitákat. E törekvés kiemelkedő képviselője az a Barkóczy Ferenc egri püspök, aki püspökségét megelőzően, kanonoktársai nem nagy örömére, élete java részét a bécsi udvar légkörében, mint Mária Terézia hű bizalmasa tölti el. Barkóczy 1754-ben az egri teológián tanító jezsuitáktól elveszi a tanítás jogát, átruházza e jogot saját egyházmegyéjének papjaira. Az új teológiai kurzus megnyitása ünnepélyes külsőségek között megy végbe 1754. november 5-én, ennek során a püspök bejelenti, hogy a következő évben behozza Egerben a bölcseleti kurzust s ehhez a két fakultásos püspöki iskolához az akkor már működő jogi iskolát is hozzákapcsolva, most már nyilvános egyetem — publica Universitas — rangjára emelteti. Tekintettel Barkóczynak a bécsi udvarral szemben tanúsított „kiemelkedő érdemeire", az egyetemi privilégium kiadására ekkor még Mária Terézia is hajlandónak mutatkozott. [1] 1755 augusztusában két lengyelországi szerzetes felvételre jelentkezik az egri hittudományi főiskolán. Barkóczy ezt annak bizonyságául fogja fel, hogy az újjászervezés folytán most már magasabb színvonalon folyik a tanítás, kedvezőbb a tanulmányi eredmény, mindez fokozza arra irányuló eltökéltségét, hogy a püspöki iskolát „nyilvános akadémiává" fejlessze s hogy felállítsa a bölcseleti kurzust. [2] Barkóczy 1760 tavaszán újabb lépést tesz a tervezett egri egyetem anyagi bázisának kiszélesítésére: az egyházmegyéje másik nagy városában, Kassán, jezsuita vezetés alatt működő Kisdy-féle papnevelőt egyesíti az egrivel, idecsatolva annak 74 000 Ft összegű alapítványait. A 27 kassai növendék 1760 áprilisában telepedett át Egerbe. Nemcsak az akkori felsőoktatási reformtörekvéseknek megfelelő jezsuitaellenes lépés volt ez, hanem egyúttal olyan intézkedés is, melynek eredményeként az egyetemi rang indokolása során az intézmény alapítványi helyeinek és a hallgatók számának növekedésével tudott érvelni. A gimnáziumi tanulmányokra épülő kétéves bölcseleti tanfolyamon a tanítás 1755-ben indult meg. Az első évben logikát, a másodikban fizikát tanítottak. A bölcselet hallgatása nyitva állt mind a klerikusok, mind a joghallgatók részére, de egyik iskolába való felvételhez sem volt kötelezően előírva. Itt is az egyházmegye papjai tanítottak. A bölcselet — szervezetét tekintve — nem a jogi kurzussal, hanem a teológiával állott szoros kapcsolatban, azzal együtt alkotta a „püspöki iskolát". Fenntartója pedig a káptalani testület volt. A püspöki iskolától független tanintézetként jött létre a többször említett jogi iskola. Ezt Foglár György egri kanonok 1740-ben alapította, vagyonának jelentős részét hagyományozva az iskola fenntartására. Pártfogóul felkérte az egri püspököt, a káptalant és Heves vármegye rendeit, a felügyeletet pedig a kir. kúriára bízta. S hogy az intézménynek 304