Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

vetésterülete a felszabadulás előtt 155 325 katasztrális hold volt, 1964ben pedig 89 458 katasztrális hold, vagyis 65 867 katasztrális holddal csökkent a kenyér- és takarmánygabona vetésterülete. Ugyanakkor jelentősen nőtt a kukorica, cukorrépa, általában a kapásnövények és kerti növények (borsó, paprika, paradicsom) vetésterülete. Ezzel tehát a mezőgazdaság termelése intenzívebbé vált és jövedelmezősége is ennek megfelelően emelkedett. Különösen figyelemre méltó a cukorrépa, borsó, paprika és paradicsom területének az alakulása. A cukorrépa területe több mint háromszorosa, a borsóé négyszerese, a paradicsomé hatszorosa, a paprikáé pedig több mint tízszerese a felszabadulás előttinek. Ennek a növekedésnek egyrészt a városi fogyasztás és export kibővülése, nagyobbrészt pedig a hatvani cukor- és konzervgyár közelsége az oka. Az intenzív gazdálkodás helyeslése mellett is meg kell azonban említenünk, hogy némi aggodalomra ad okot a takarmánygabona és takarmányrépa vetésterületének lényeges csökkenése. Mivel a rét- és legelőterület is csökkent, a szálas takarmányok területe pedig nem változott lényegesen, fennáll annak a veszélye, hogy az állattenyésztést nem sikerül a kívánt mértékben fejleszteni. A kalászosok vetésterületének csökkenése kapcsolatban van azzal is, hogy a mezőgazdaság irányító szervei a termésátlag nagyobb mérvű emelkedésére számítottak. A fontosabb növények termésátlagának alakulását a következő táblázat szemlélteti: [29] Főbb növények termésátlaga qkh 1931 r—40 1951—60 Növény évek átlaga évek átlaga 1961 1962 1963 1964 búza 6,8 8,3 10,8 10,6 7,9 8,3 árpa 6.9 9,5 9,3 12,9 8,4 10,4 kukorica 10.1 12,2 10,6 11,4 16,5 16,4 cukorrépa 111.4 108,8 89,6 98,7 169.4 147,0 burgonya 34,4 51,6 48,6 36,1 51,2 54,6 Amint a táblázatból kitűnik, a búza és árpa holdankénti termésátlaga a felszabadulás előtti eredményekhez viszonyítva valóban lényegesen emelkedett. Az 1951—60-as évek átlagát azonban csak egyes évek haladják meg. A kukorica és cukorrépa termésátlaga minden szempontból jelentősen emelkedett, ugyanakkor ezeknél a növényeknél a vetésterület is növekedett, nem pedig csökkent. Az 1950-es évektől folynak kísérletek intenzív búzafajták meghonosítására, ezek általános elterjedése és nagyobb átlagtermésük pótolja a területcsökkenéssel bekövetkezett menynyiségi csökkenést. A főbb növények termésmennyiségét figyelmbe véve a következő képet kapjuk: [30] 296