Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Lőkös István; Kazinczy 1813-as Dayka-kiadásának korabeli fogadtatása 225 Dr. Nagy Sándor: Egy fejezet a századforduló prózájából (Gárdonyi Géza novellái)

[9] Feszty Arpádné: A tegnap. Budapest, 1924. 23, Gárdonyi Géza könyvtárában: O. Glagan: Die Russische Literatur und Ivan Turgeniiew. Berliin, 1872. [10] Molnár Jenő: Hol ismerte meg Gárdonyi a magyar parasztot? Budapesti Hírlap, 1928. április 1. Novellái közül leginkább a Pöhölyék korábbi, 1891-es darabjában jelenik meg a Szeged környéki tanyasi parasztok élete, de itt is csaik halványan. [11] Nacsády József: A szegedi parasztnovella keletkezése. Acta Universitatis Szegediensis. 1958. 71—110. [12] Gárdonyi az egyszerűségből valósággal ars poeticát kovácsol. Amikor Az én falum megjelent, Lázár Bélához írta a következő levelet, 1899. március 7-én: „Kedves és tisztelt Uram Nem tudom Önnek köszönjem-e vagy Balassa úrnak a M. K. (Magyar Kritika) szíves megküldését, de valamelyiküknek köszönöm. Es köszönöm az ön jóakaratú bírálatát, amit a könyvemről írt. A könyvemet én nem becsülöm annyira mint ön, de mert ön látom hogy jegyzeteket csinál az író fejlődéséről, ajánlom, húzza alá a piros ceruzájával ennek a bírálatnak két pontját. Az egyik az, ahol arról beszél, hogy nekem nincs fantáziám, a másik meg az, hogy én a csekélységről írok legörömestebb, mert azok érdekelnek. Itt csak a csekélység szót húzza alá. Talán ha valamikor együtt látja a munkámat megváltozik a fantáziámról alkotott ítélete, s idővel ráakad arra az én elvemre is, hogy a művészetnek csekély témája nincsen. A művészet kezében arannyá kell változnia mindennek Uram, s az a legnagyobb művész, a ki a csekélységekből gyúrja legszebb munkáit. Lekötelezett tisztelője Gárdonyi." (Országos Széchenyi Könyvtár Level estára). Lázár Béla kritikája; Az én falum. Irta Gárdonyi Géza. Magyar Kritika, I. 24. 1898. szeptember 15. [13] Nagy Sándor: A nemzedékváltás regénye (Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes). Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. III. 1965. 229—242. [14] Gárdonyi Géza novelláskötetei: Szerelmes történetek, 1886; Száz novella, 1888; Figurák, 1890, Novellák, 1894; Tárczák, 1894; Pöhölyék, 1895; Két menyasszony, 1897; Az én falum, 1898; Két katicabogár, 1906; Átkozott józanság, 1907; Mi erősebb a halálnál?, 1909; Hosszúhajú veszedelem, 1912; Messze van odáig, 1913. Poszthumusz kötetek: Hallatlan kíváncsiság, 1927; Amiket az útleíró elhallgat, 1927; Boldog halál szekerén, 1927; Krisztus bankója, 1927. Ezek anyaga rendkívül vegyes, kronológiai szempontból teljesen megbízhatatlan. Gárdonyi halála után novelláinak kronológiai szempontból legmegbízhatóbb kiadása Z. Szalai Sándor és Tóth Gyula gondozásában jelent meg: Szegény ember jó órája. Elbeszélések I—II. Szépirodalmi Könyvkiadó 1964. Ebben a kiadók jelzik a novellák első megjelenési idejét és helyét. 260