Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Lőkös István; Kazinczy 1813-as Dayka-kiadásának korabeli fogadtatása 225 Dr. Nagy Sándor: Egy fejezet a századforduló prózájából (Gárdonyi Géza novellái)

1904; A tej, 1910; Két vándor, 1912; Ora pro nobis!, 1911; A papa nem örül, 1909). A paraszti élet ezekben az években határozottabban kimunkált jellemekben és sorsokban bontakozik ki, mint a 90-es években. Gárdonyi parasztjai mintha kinőttek volna egyszerű világukból, már mernek cselekedni. Az Amerikát is megjárt Liszkai Bódi indulatosabb, az élet által keményebbre formált jellem, mint Az én falum hősei (Bódi meg a huga, 1905). A Gyurkó-Furkó (1906) fiatal legénye bátran megszökteti szerelmét a lakodalomból, nem engedi, hogy a gazdag legény elvegye boldogságát. A szenvedélyek hamar lobbantják az indulatokat, sérelmekért és igazságért hamar lendül a bot vagy a kés (A mutter, 1906; A dugóhúzó, 1907; Borzasztó emberek, 1908). A hortobágyi orgona (1907) öreg parasztja sokkal indulatosabb, mint a csendesen mélázó Kevi Pálok és Borza bácsik voltak, sérelméért fizet is. A lázadó paraszti hősök indulata azonban soha nem csap át az úri világot perzselő, felgyújtó szenvedélybe. Turi Dani már egy másik világgal áll szemben, és ellenében követel földet és boldogságot. Gárdonyi parasztjait is nagyon mély szakadék választja el az úri világtól, amelyen nem lehet hidat építeni, mert aki ezt megkísérli, sorsa a pusztulás lesz (Nem volt párja, 1912). A novella parasztlegényét könnyű pehelyként ragadja fel az úri vagyoni viszályok forgószele, de öngyilkossággal kell fizetnie, hogy elhagyta szerelmét, apját, anyját és kétkezi sorstársait. Móricz parasztjai is ebből a faluból nőnek ki, de ők már magukkal hozzák a szociális függőségek elleni lázadást is. Gárdonyi faluját nem rombolja úgy szét a társadalmi tagozódás, az író inkább féltékenyen őrködik egységén, belső szépségein. Ezért rajzolja a Két katicabogár (1905) könnycsordítóan megható történetét, a vak lány tragédiáját, aki boldogságát csak a Tisza hullámsírjában találja meg. Az Erdei történet (1906) témája politikai ellentétből pattan ki, és egy csodálatos színekben pompázó gyermek-tragédia bomlik ki belőle. A falu negyvennyolcas, a gróf hatvanhetes, az erdész a gróf kortese. Az erdész nem adott a „nyakasoknak" cédulát, amire a téli hidegben a gróf erdejéből fát hozhatnak. Ezért indul lopva Buray Éva és Tombor Imre, hogy karácsony estére fűtött szoba melengesse a szíveket is. Az erdőben éri őket a vihar: suhogás támad a fák között, hulló zúzmara takarja be a gyerekeket, akik egymáshoz simulva a paraszti vágyak évszázados kielégítetlenségével tervezik a jövőt. Gazdagságot az újságárusítással, szép ruhát a zsibárustól, és ragyogó fényben úszó esküvői oltárt, aranyos koronát és vékony hangú hegedűt. Mikor felvirrad a reggel, a két megfagyott gyermekre a lengedező szellő selyemként fénylő zúzmarát takar. Egyike a legjobb és legjellemzőbb Gárdonyi-novelláknak. Objektív realitását mesterien oldja fel a szubjektív indulat, helyet adva egy külső folyamat belső érzelmekben, vágyakban, emlékekben való ábrázolásának. A vágyak, az emlékek úgy oldódnak fénnyé, színekké és zenévé, ahogyan az olvasóban tudatosodik a gyermekek tragédiája. Az ügyes keretbe foglalt történet az író szerető együttérzését sugallja, azok igazságát, 254