Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Lőkös István; Kazinczy 1813-as Dayka-kiadásának korabeli fogadtatása 225 Dr. Nagy Sándor: Egy fejezet a századforduló prózájából (Gárdonyi Géza novellái)

A magyar novella századvégi alakulása jelzi a kísérletezéseket, az írói egyéniség kiteljesítésének módjait. A kísérletezés a századforduló után már a Nyugat novellistáinál folytatódik. Bródy Sándor tematikai és stílusbeli újítása a novella drámaiságára, az egyéniség szecessziós színpompájára, ennek túltengésére, a dekadenciára is példát adott, Ambrus Zoltán eleganciája, lélektani hitelessége volt ösztönző később is. 1'hury Zoltán nehéz levegőjű, súlyosabb problémákat görgető novellái már idegenebbeknek látszottak. A kései Lövik Károlyt a nyugatosok is tisztelhették, hiszen utolsó novellái a mélabús álomvilággal, hervadó szerelmekkel, a kisemberek tragédiáját nosztalgikusán feloldó, jól komponált, sokszor első személyű előadással megírt történetekkel már egészen modern jelenséget mutattak. Tömörkény István etnografikus, szociologikus törekvései a nyugatosok közül Móricz Zsigmondnál találnak visszhangra, Gárdonyi Géza sajátos novellisztikájából — lírai elemzéseiből és objektív leírásainak szimbolikus áttételeiből — Móricz Zsigmond is az anekdota megszelidítcsét tartja fontosnak. Az átvételek nem állapíthatók meg ugyan minden esetben, legfeljebb egy-egy motívum mutat rokonságot. Az bizonyos, hogy már a századvég nem egy novellistája hoz olyan elemeket, amelyek a Nyugat első nemzedékének prózaíróinál teljesednek ki. A rokonság a századvég dezillúziója és az utóbbiak dekadenciája között kitapintható. Szomory Dezső első kötetei (Elbukottak, 1892; Mesekönyv, 1896) szinte gyűjtőhelyei az átalakulást bemutató motívumoknak. Egyik helyen a realizmus követője (Lázár), másik helyen a naturalizmus felé mutat (Sodorna vége), megint másutt pedig már fantasztikumot, pszichológiai elemeket vonultat fel (Levél a halálból). Az isteni kert (1910) dekoratív, szecessziós villódzásának és szimbolizmusának mélyén szintén a kor dezillúziója bujkál. Stíluselemeinek előzménye Bródynál és a szubjektív líraiságot meghonosító századvégi íróknál (Gárdonyi, Petelei) keresendő. Legtöbb novellája (Az isteni kert, Az egyszerű történet stb.) az illúzió és kiábrándulás, valóság és ábrándvilág variációja. Ennek lesz kiteljesítése — akár Szini Gyulánál — az egzotikum, a festőiség, zeneiség, egy intellektuálisabb esztéticizmus végletes diadalra juttatása. Vagy elegendő áttekinteni végső tanulságáért Elek Artúr novelláit, amelyek a századvégi kezdeményeket, a pszichologizmust, az igényesebb szubjektivizmust folytatják. Csupa sejtelmek, muzsikáló zeneiség, amely valamiféle nosztalgikus tudatalattit rejt magában. (A platánsor, A hóbaíró ember stb.). Álmok, ragyogó, ezüstösen csillogó emlékképek, finom stílus-elegancia tanúskodik az írói törekvésekről. (A Vénusz-csillag). Máskor a mese és valóság keveredik nála (Lala néném), amely helyenként a népköltészet szimbolikáját is hordozza (A táltos). A gyermekkor emlékképei lágy muzsikaként szólnak, mesés kék ragyogással csillagként sziporkáznak, miként egy igazi Estrella Azul (Az égszínkék csillag). Szomory és Elek Artúr, továbbá Szini Gyula mellett ezeken az utakon jár Cholnoky Viktor is, vagy Csáth Géza, akinek novellái talán már több reális elemet tartalmaznak. Az Apa és fia, a Gyilkosság„•• az Anya244