Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Lőkös István; Kazinczy 1813-as Dayka-kiadásának korabeli fogadtatása 225 Dr. Nagy Sándor: Egy fejezet a századforduló prózájából (Gárdonyi Géza novellái)
EGY FEJEZET A SZÁZADFORDULÓ PRÖZÁJÁBÖL GÁRDONYI GÉZA NOVELLÁI DR. NAGY SÁNDOR I. A századfordulón a magyar próza a társadalmi átalakulásnak megfelelően sajátos változásokon megy keresztül. A változások nagy gyorsasággal hoznak új világszemléletet s eevben új prózaírói törekvéseket is, amelyek alapvetően döntik le a régi Mag varország átalakulásával párhuzamosan a Jókai és Mikszáth által kialakított prózaíró művészetet. Ez a folyamat, mint minden átalakulás, rendkívül sokszínű. A kiindulást legtöbbször éppen azok a példaképek jelentik, akiket a fiatalok — észrevéve a változások jelentőségét — túllépnek. Jókai és Mikszáth inspirálja a századvégen induló prózaírók legtöbbjének művészetét, de ezek írói útja sokszor messzire kanyarodik a különben tisztelt mesterektől. Jókai még az induló Móricz Zsigmondra is hat, Mikszáth pedig nagyon is sok írónak mutat példát. A népi élet aprólékos, részletező szemléletét tőle is tanulja Gárdonyi és Tömörkény, dzsentri történetei Herczeg Ferencet ösztönzik, de hat az induló Krúdyra, Lövik Károlyra, a dzsentri pusztulását festő Török Gyulára, sajátos stílusával a kor egész tárcairodalmára, és még az induló Móricz is birkózik az anekdotával, amely közismerten Mikszáth művészetében csúcsosodott ki. Ugyanakkor a fiatalok a társadalomban is jelentkező igényeknek megfelelően messzebbre is tekintenek. Végleg semmissé válik a kozmopolitizmus problémája, s a lassan megerősödő magyar polgárság felnövekedésével kifejlődik a polgári irodalom is. A mintakép nem a feudális jelenségekkel terhelt magyar világ, hanem a fejlettebbnek vélt nyugati (francia, angol) kultúra, vagy az izgalmas, igazában csak ekkor felfedezett orosz irodalom. Az európai irodalom — amelytől ezek a hatások érkeznek —, maga is forrong, erős mozgásban van. Tolsztoj, Ibsen, Zola, Maupassant még elismert nagyságok, de már jobban hat Bergson, Freud, Nietzsche, már számolni kell Bourget pszichologizmusával, Dosztojevszkij embereszményével. A realizmust lassan felváltja az idealizmus, egyre erőteljesebben hat a miszticizmus. A transzcendens irányultság jelzi azt is, hogy a kor J6 241