Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

zió-töredékkel kapcsolatban felvethető és fel is vetendő kérdéssel, azzal, miért hagyta félbe Kölcsey ezt az érdekesnek ígérkező írást? Az okot részint a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőségével való „viszálkodásban", de méginkább a Kazinczy-programtól való elszakadásban, s abban az 1817 második felére elkövetkező válságban látjuk, amelynek, következménye Kölcsey háromesztendős hallgatása lett. Ismeretes, hogy recenziói közlésére az 1817-ben induló Tudományos Gyűjtemény vállalkozott; itt jelent meg a korábbi keletkezésű Csokonaikritika, majd a Berzsenyi-kötetről, s a Kis János verseiről írott recenziók is. Kazinczyhoz írott, 1817. július 12-x leveléből azt is tudjuk: tervei között szerepelt egy Virág Benedekről készítendő kritika is, amely szintén a Tudományos Gyűjtemény lapjain látott volna napvilágot. [76] Hogy ez az írás nem készült el, az — saját bevallása szerint — ,,a pesti redakcióval történt viszálkodás"-sal magyarázható. [77] Véleményünk szerint a Dayka-recenzió közlését illetően is a Tudományos Gyűjteményre gondolt •—• még annak ellenére is, hogy a redakció tagjaival az említett összekülönbözése már megtörtént. Hogy miért, azt az alábbiakból következtethetjük. Említettük már, hogy a neologizálás körüli harcok továbbélezését értelmetlennek látta, meggyőződése volt, hogy az a magyar literatúra továbbfejlődésének csak kárára és nem javára válna. ,,A haladni nem akarók még inkább vagy rettegőkké vagy makacsokká lettenek — írja —, a haladni akarók pedig a természetes határokon túl csapongtanak, s a jó, jámbor olvasó vagy néző sohasem tudja, mit tegyen s mihez tartsa magát? ... a neologizmus apologiái miatt a literatúra szenved s terheltetik." [78] Mivel a Tudományos Gyűjtemény a Kazinczy-ellenzék jelentős hányadát maga mellett tudta, Kölcseyben — a kiábrándulások ellenére is —• [79] élhetett az illúzió, hogy a Kisfaludy—Dayka újjáértékelést itt megjelentetve használni tudna a két fél megbékélésének. De ekkor már a válság szélén áll, a Kazinczyval való leszámolás levélváltása után gyorsan távozik Lasztócról — ahol Szemere vendégszeretetét élvezte — s három esztendőn át jóformán hírt sem ad magáról. Ezzel szinte meg is szakítja a Dayka iránti érdembeli érdeklődés szálait. Amikor 1820-ban ismét színre lép, már erőteljesen bontakozni látszik az új, a romantika jegyében álló magyar irodalom, ami végérvényesen lezárja a Kazinczytörekvésektől elválaszthatatlan Dayka-kultuszt. JEGYZETEK [1] Kazinczy Dayka-kiadásának történetéről: Lőkös István: Dayka Gábor utóélete II. Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei II. Eger, 1964. 311—320.; U. ő.: Dayka Gábor utóéletéhez. Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei III. Eger, 1965. 221—227.; U. ő.: Egy fejezet Dayka Gábor utóéletéből. Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei IV. Eger, 1966. 325—344. f2J Kazinczy Ferenc válogatott művei I. Bp., 1960. Bev. Szauder József. XCII. [3] TJ. o. XCIII. 237