Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Nagy Andor: A kulturális (szórakoztató) televízió didaktikai, nevelési funkciója

válaszok dramatizált megelevenítése. Említettük, hogy maguk a kérdések is igen érdekesek. Nézzünk erre egy-két példát: az egyik műsorban az a kérdés vetődött fel, hogy „mi volt a még ma is emlegetett bábeli nyelvzavar?" A kérdést történelmi szempontból vizsgálták. így jutottak el a válasz során Mózes I. könyvétől a máig. A tudományos magyarázat egyben világnézeti nevelést is adott. Egy másik műsorban azt a kérdést fogalmazták meg, hogy „mióta és miért viselnek az emberek jegygyűrűt". Ennek a műsornak elemzése azt is igazolja, hogy az ismeretközlésben számos, az iskolai oktatásban is alkalmazott didaktikai mozzanat érvényesül. így pl. az analizálás, a fogalomalkotás, induktív, deduktív bizonyítás, rögzítés, alkalmazás. A kérdés felvetése után a „Kukkantó" szereplői eljátszották a problémamegoldás útját, felkeresve a Történelmi Múzeumot. Az ismeretanyag feldolgozásának menete a következő volt: Előbb beszéltek a gyűrűről általában, majd ismertették a gyűrű hazai fejlődéstörténetét, ezután szóltak a gyűrű fajtáiról és itt nyert említést a jegygyűrű is. A továbbiakban konkréten a jegygyűrűről volt szó. Előbb az alakjáról, majd az anyagáról, társadalmi funkciójáról. Elmondták a jegygyűrű fejlődéstörténetét, választ adtak arra a kérdésre, hogy miért viselik a jegygyűrűt a balkéz negyedik ujján. Végül a következtetések után az összefoglalás következett, mely egyben a választ is megadta a feltett kérdésre. Úgy véljük, mind a „100 kérdés, 100 felelet", mind a „Kukkantó" c. műsor nagy népszerűsége azzal is magyarázható, hogy a műsorban megfogalmazott kérdéseket maguk a gyerekek küldik be, miután igen sok gyerek várja a „professzor bácsik" válaszát. Természettudományos (állattani) kérdésekkel foglalkozik a gyerekek körében szintén nagyon népszerű „Bagolyvár" c. műsor, mely szintén foglalkoztat gyermekszereplőket is. A gyermekek szereplése minden ifjúsági műsor esetében rendkívül előnyös. Méginkább aktivizálja a kis nézőket az a felismerés, hogy azok a gyerekek, akik a kamerák előtt szerepelnek, mennyi mindent tudnak. így aztán megfogalmazódik bennük a vágy, hogy ők is megszerezzék az ismereteket. Ennek a műsornak további előnyét látjuk abban is, hogy mindig történik utalás a problémák gyakorlati vonatkozásaira is. Természetesen az ifjúsági ismeretterjesztő műsorok közé soroljuk a népszerű tudományos kisfilmeket is, ilyeneket igen gyakran mutat be a televízió. Ezekre a filmekre is jellemző általában a világos, logikus felépítés, a tudatos didaktikus jelleg és a rendkívül szemléletes előadásmód. Szóljon a film „A kristályok világáról", a Magas-Tátráról vagy a „Kibernetika alapjairól" stb., az előbb említett jellemző jegyek világosan felismerhetők. A filmnek mint ismeretes, megvan az a lehetősége, hogy különböző mikroszkópok segítségével bemutassa az anyag parányi részecskéjét úgy, hogy azt mindenki szemlélhesse. Az a lehetőség sem lényegtelen, hogy a film készítésekor mindaddig ismételnek egy-egy jelenetet, míg a kívánt hatást el nem érik, illetve azt a részt „vágják" be a filmbe, amelyet didaktikai, metodikai szempontból is a legszerencsésebbnek találnak. 22