Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

amelyek között megy végbe a cselekvés; pl.: Ez január és március között történt (Szerebr.) — 9TO CJiyMMoet, Meayiy HHnapejM h MaproM. 6. a) Két főnévvel kifejezhető a cselekvés kezdő- és végpontja s egyben a cselekvés időtartama is; pl.: Abban állapodtunk meg, hogy reggeltől délig megszakítás nélkül dolgozunk (Pauszt.) — MM cronopnjiHCb paőoTaxb c yipa ;io oöe;ta, ne OTpunaíiCb. b) Jelölheti a főnév azt az időpontot, amelyre kitűzik a cselekvést, valamint azt az időtartamot, amelyre kiterjed a cselekvés eredménye; pl.: Az igazgató a gyűlést este nyolc órára tűzte ki — /IwpeKTop HaaHaMHJi COŐPAAHE HA S MACOIS KE<IEPA. Add át nekem a hadsereget erre a három napra (A. N. Tolsztoj) — OT/UIH UOHCIÍO MHE NA ;MI RPN ;I.HÍI. 7. Az eddig felsorolt árnyalatok az egyszeri cselekvés idő viszonyaira vonatkoznak. Ismétlődő cselekvés mellett a főnév jelölheti azt az időpontot vagy időszakaszt, amely a cselekvés ismétlődő szakaszainak időviszonyát jelöli; pl.: Vasárnaponként járunk vadászni atyámmal — ITo BOCKpeceHhHM MÍ.[ c OTIÍO-M X0,1.FIM HA OXOTY. 8. Nem külön időviszony ugyan, de sajátos kifejezőeszközeinél fogva külön említést érdemel az időpontnak, illetőleg időviszonynak hozzávetőleges meghatározása. PL: két óra tájban — naca u /ina. A felsorolt árnyalatok kifejezésére mindkét nyelvben különböző eszközök szolgálnak. S így a kifejezőeszközök egyik meghatározója a jelentésárnyalat. Másfelől az időviszonv kifejezésére szolgáló főnév jelentése határozza meg a kifejező eszközt. Ugyanazt a jelentésarnyalatot a főnév jelentésétől függően más-más eszközzel fejezi ki mind a két nyelv. Pl.: kedden, vasárnap, januárban, kora tavasszal (levizsgáztam matematikából) —• BO HTOPHHK, B BOCKPECEHBE, N HHHAPE, paiiHeft NECIIOFT (U C;IA«I ;>K3AMEHNOMATEWATHUE] formák ugyanazt az időviszonyt fejezik ki, a főnév mindegyikében azt az időszakaszt jelöli, amelynek egy mozzanatában, egy részében ment végbe a cselekvés, és a kifejezőeszköz mégis mindegyikben más és más. Az egyidejűség jelentésárnyalatainak kifejezése 1. Időpont, amellyel egy időben, és időszakasz, a7nelynek egy részében megy végbe a cselekvés Az időpont, amellyel egy időben, és az az időszakasz, amelynek egy részében megy végbe a cselekvés, kifejezhető: 1. meghatározott időfogalmat jelentő főnévvel (pl.: perc, hónap, év), 2. határozatlan időfogalmat jelentő főnévvel (pl.: idő, jelen, jövő) és 3. jelenség, tevékenység, személy stb. megnevezésével (pl.: szocializmus, vacsora, I. István). 1. A meghatározott időszakaszt jelentő főnevek két csoportra oszthatók: a) a perc, másodperc, óra szavak alkalmasak arra, hogy az időpontot pontosan, órával mérhető módon jelöljük meg velük, míg b) a nap, hét, hónap, év, évszázad, évezred szavakkal csak tágabb értelemben határozható meg az időpont. 207