Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bihari J.—Dr. Tóth I.: Nagy orosz nyelvészek II. F. F. For tuna tov és a moszkvai nyelvészeti iskola

más alapvető tulajdonságot kifejező formákkal, de ugyanakkor — természetesen kapcsolatban van a formális tulajdonágot kifejezővel. A formális tulajdonság hordozói — az alapvető, anyagi tulajdonságot kifejező rész mellett, más formális elemekkel is kapcsolatban vannak. Fortunatov a szó formájáról szóló elméletére építi fel a nyelvtudomány felosztását is, mint olyan alapelvre, amely magából a nyelvi tényekből következik. (Lásd erről a továbbiakban.) 3.6. Különösen fontos helyet foglal el a moszkvai nyelvészeti iskola megalapítójának tanításai között a szószerkezetről szóló elmélet. Ezt igen alaposan kidolgozta. Mondattani nézetei a szószerkezetek elméletére épülnek. ,,A beszédben való szószerkezetnek azt a jelentés szerinti egészet nevezem — írja a szószerkezet definíciójában — amely egy teljes szó (nem particula) más teljes szóval való kapcsolata révén fejlődik ki" [15]. A szószerkezet meghatározásában pszichológiai alapokból indul ki: ,,A szószerkezet... „a beszélő viszonylatában kifejezi egy szó képzetének a beszélő gondolkodásában való összekapcsolódását egy másik szó képzetével" [15a], Minden egyszerű szószerkezet két részből áll: független tagból és függő tagból. Ilyen szószerkezet pl. a chorosaja pogoda, vagy a letit ptica tagok kapcsolata. A szószerkezet lehet befejezett és befejezetlen. Befejezetlen, ha önálló tagja egy másik szószerkezet egy tagját képezi. Ilyen pl. a letit bol'saja ptica szószerkezetben a bol'saja ptica. A szószerkezetekben tehát bizonyos hierarchia van. A legmagasabb fokon a befejezett szókapcsolat áll. A befejezett szószerkezetben egy tag a másikkal úgy kapcsolódik össze, mint az ítélet egy része az ítélet másik részével. A befejezett szószerkezet és a teljes mondat a nyelvtudomány terminológiájában szinonimának tekinthető. Fortunatov számára a szószerkezet a mondat építőanyaga. Azonban a szószerkezet még nem. mondat, valami szükséges hozzá, hogy azzá váljon. „Hogy mondattá váljon a szószerkezet, át kell értékelni a grammatika és a kommunikatív beszédtevékenység fényében, és be kell sorolni a mondatok egy produktív típusába. Fortunatov a szókapcsolat mondattá való átalakításának e folyamatát úgy képzeli el, mint a pszichológiai ítélet szóbeli megformálásának folyamatát" [16], Amikor a szókapcsolat pszichológiai ítélet kifejezőjévé válik, mondatszintre emelkedik. A pszichológiai ítélet megléte, vagy hiánya döntő fontosságú annak megállapítására, hogy szószerkezettel, vagy mondattal van-e dolgunk. Á pszichológiai ítélet teszi a szószerkezetet befejezetté. Fortunatov mondattani elméletét Peskovskij és Peterson fejlesztette tovább. Ha napjainkban nem is tudjuk Fortunatov mondattani elképzelésit elfogadni, szószerkezetekről szóló tanítása a modern nyelvtudományi irányzatok és a gépi fordítás bizonyos elvi kérdései számára sok újat adhat. 12 ] 77