Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bakos József: Az első magyar nyelvű Orbis Pictus nyelv járástörténeti adatai és tanulságai

f {.o < ^«t'.f jTftnízöv*) «m«t «t numdom, hogy « „MIJ j 1L mmden egyéb dolgoknak (m>kmtm*r>*

t : ^vd fa cié*» ,

Kt

m ?'

h

m>t' *<•» í m f „W tSüStgu-*'»»

1»* mt^mmertfAK. wsr»pth,

t kmmr» « eW^*, 'v'" I 't*kt*rtfr*4 > * ! jfcziwi-dikt!M/w*>

ft**&** Metrum».{zürgtU - «WS» g*kmU*th?í > fi'*!™ c». *»m<b» I ^ is mindi» oifffí h t.tt t tvn< w es Uit únk ! ntkjtmUmrncmii, A' mf}'j d"'?* »«uí v«{xózóníegi&nííhcnve:;ik i/<^ko..«kbar>,tcs o!:ya« kítjfugynaka'unccv.niyokíVakmignmitnvi .a'mch í lyeket íem nem is a tenrk, lein, igraaax ér/-. > >f>I fcgckntk k nem ábra?ah atiajUk avagy eleikbe nem ! Bdittarumk ez kivetkezik belőle„hogynvind . a tanítás mind a' tanuUs nehezen efl»k, mmdjpenig kevés haíznot-w lu>z magával. Iroéazértegy úv és p$k*/i.íkar íegctd e/zkőz J Minbt» vdí taltktdtítkatk Uibi ezeltfi cj ntvtktn vííí rxrg1arvttift! Mellyen hagy ne neHeztellyctek lkaiméit. nyi tanérvanyi tokkal, ti umbormefUrek, íme azért I kevés izokkal.megmondom micsoda haíztiot k&lles[ fék néktek abbul várnotok. Kicsiny k'wvttiit ez a' rci, r.t üt y a tok : xnindazoniitaí ÍZ egész világnak cs az egész nyéh nek ró.vll fuir>Víii fulfill 1 .ba íwglaUíi. rakva kiptikd, ntxtknek clblr fiimU'fMájtvtl, esa' dolgoknak meqirét'ijívét. !. A irpiitmndai táti

sat0dotgck ua k (rwdJyekre az lath íratlanok • is. iieHiiijeiijúkéjwe» \ tettnek; v. egéiz világban.,ieabrázoláíjyés u« vá íz mtén azon V éndŐd, a' m'iiic müvei x nut

Iwkmk *jii\*i)in mrgiratai<támk; csoMy tcüyefifcn, hogy feríuni fzúkfegc^estfcrekasdológabhul ki nem hagyatt.uuu. 11, kMtfyté-vttrfek, a' tnindcD képek ítVrhe hely» liczríTettfóiiyÍJívaióír ííok avagy t*ui!u.'( l. nHliyekaz cgélz doigíw kSaón/cgesne.vve! kimondjak« jelentik. Ifí. A megírat a(ek > a'héprtck rrfzcnkcnt f oly faját nevekkel vilóniegnugvnr.a.iíi avagv- mrg'íitcii, hogy a/ a' fzam^edzub&tuta nic;íya'.'.'.]>iK k fvuít ien télire cs annak neve melle vágjon fvc» minden kp*; «jegniataltyamikVntliolgiilyoiJeggyikd'iuafikri. , hzenjllyea formán kifeer*'ittk5ny\ccske,.ügy t?~ itv «.lem hogy ha!/.n.íh<yi íog . < lólsn a7 tiaxkxfK rstifo/téjikre, h"»v ásknla Hofgát neveHyék kínnak; fennyi,hanem gtűin6julegue>. >•!<•:« u rr-dvau vaíc»<Jolftg,hogy a*gyermekek (0.1 fenem e'.őe'»ein(>í'égektúf thgva':- a kepékben gyAnyúrk Sdnek, G'.erneket- is jllyeníitívvivaio doigokka! őrömért Srgeheuk. A'ki pen

ig azt v égbeviftt, hogy a' hwlcu-légnek kertecskéjbúi kiveTzteiTenek az tjezgetúduignk, az nagy munkát vitt véghez. Miiödfzor hafitnáiiyi fog ezen kónyvecske az: fanbntsUf»tKfMfirkt»tttt(irt. * ckt^kbit v*lé kpttiex.. X 4 M

é 2. ábra játság az is, hogy a köznyelvi vitorla szó minden alakváltozatában ly-es: vitorlya, %reg (=nagy) vitorlya (LXXXIX), vitorlyákot (XC) stb. Különben néhány példát találunk az l~ly váltakozásra is, pl: foldogál~folyos (VI), mell-melly (XXXIX), fifzve g er ebiéli-gerebly év el (XLVI), hgmpellgeti-hZmpSly^gre (LXV), k^pp^z Kpp$y*ket (LXXV), mellike-mellyik (CXXXIX) stb. j) Az n~ny hangviszony vizsgálata nyomán azt állapíthattuk meg, hogy az n-es változatok terheltsége szembetűnő szóvégeken és szuffixumok előtt egyaránt: fénlik (III), kémén (IV), pofván (VI), gyékén (XVII), ngftén (XIX), patkán, ne ft, gfirén (XXV), kicsinkék (XXVIII), bárfon (XXXIV), leánka (XXXVI), feledékenfég (XLI), reménfég (XLII), picin (XLIII), rézedén (XLVII), puttón (LV), f^vénb^l (LXIV), alacfon (XCVII), toron (CII), a' tobzodok . . . ikelfidnek, hánnak (CXII), reménfég (CXIV), kerefmén (CXVII), leán (CXVIII), gazdaafzon, fzakván (-szakmány!) (CXXI), fzemfén-vefzt(CXXXI), tervén (CXXXIV), tartomán (CXXXVII), komornikokkal (CXXXVII), mhánván (CXLIII), fzeqénféq (CXLVII) stb. stb. * Találunk példát az n-palatalizációjára is: legtifztátalanyab (XXI), tekeny^s (XXXII), fzappany (LXI), fzfrvétnyek (XCIII). 159