Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Ottomar Minka: A CDU új „társadalomfilozófiája"

értelmezés szerint hangsúlyozza, hogy az alapvető vita „az érdekszövetségek és azok pluralizmusa ellen helytelen", [10] közben mindenesetre elsősorban a monopoltőke kötelékeire gondol. Másrészt azonban fel van adva az „alakító rendszerrel" teljesen egybehangzó feladat: az if jakban ébresszék a hajlandóságot, hogy az érdekszövetségekben együttműködjenek, s ezáltal egyúttal szolgálatot tegyenek a közösségnek." [11] És közben az „elfajult" antiimperialista érdekszövetségekre gondolnak. Egy meglevő „csoporttöbségnél" hangsúlyozza, hogy ez „a maga összességében egy államfenntartó csoport szerepét tölti be." [12] (Kiemelés a szerzőtől.) így kell ezen „összefoglaló terv" megvalósításának — amelynek nevelési célját 1964-ben a CDU/CSU 3. művelődéspolitikai kongresszuson Hamburgban jóváhagyták — a „német oktatásügy számára ismét egységes szellemi arculatot adnia." [13] A vallás össztársadalmi ideológiai köteléke viszont azt jelenti: „Az oktatás és a nevelés célja az ember, aki Istenhez, embertársaihoz és a világhoz való helyes viszonyáért folytatott küzdelemben olyan magatartásra tett szert, amelyből kiindulva ő a való életben és cselekvésben igazságos lesz. . ." „Neki Isten, embertársai és a világ iránt legalább alapjában véve helyes magatartásra kell szert tennie." Ezért lehetetlen, hogy magát más emberekkel és a világgal a legteljesebb isteni szándék mellett megértse." [14] Hogy hogyan kell véget vetni „az ideológiától való elszakításnak", világosan mutatják a filozófia és a szociológia nevelési szerepéről szóló uralkodó felfogások a münsteri „Hetedik Német Filozófiai Kongresszuson". A vitában Helmut Schelsky azon túlhaladott taktikai felfogásával szemben, hogy elválasztja az oktatást a neveléstől, a tudományt a világnézettől, szemére vetették, hogy hallgatói társadalmon kívül állnak, „integrációra képtelenek." [15] Ezért kell a vallásos alapon nyugvó mozgósító ideológiának s a neki juttatott politikai szerepnek, különösen az antikommunista nevelésnek helyet biztosítani. Éppen nevelési kérdésekben nem engedik meg a politikai ideológia lebecsülését. A jobbról való „ideologizálással" a tudományosan képzett szakembert és az alakított antikommunistát követelik. A világnézeti nevelés offenzívájának kell. hogy segítse kialakítani az „össztársadalmi tudatot". összefoglalva, az „alakított társadalom" elmélete a következő jelentős új ideológiai nézőpontokat mutatja: 1. Az „ipari társadalom" eddigi elméleteinek és az „alakított társadalom" elméletének közös sajátsága az osztályuralom misztifikálása. Közösen tagadják a kapitalizmuson való társadalmi túljutást és elismerik — többé vagy kevésbé kimondva — az előrehaladást a gazdasági életben, a technikában és a tudományban. Az „ipari társadalom" korábbi elméletei a mai uralkodó erők szemében túl sokarcúaknak, ideológiailag és politikailag túl szétesően hatóknak, továbbá az objektív társadalmi összeütközéseket kevéssé harmonizálóknak, a társadalmi-pesszimista vonásokat nem kizáróknak tűnnek. Az „alakított társadalomban" megszűrt 149