Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához

hallgatótól megköveteli a fegyelmezett gondolkodást, és ezáltal jellemző tulajdonsággá alakítja ki az egyénben. 4. A helyzetek reális elemzése. Minden matematika feladatnál világosan kell látni az adatokat és feladatot, fel kell ismerni a köztük levő összefüggéseket, „törvényeket". Csak ezek ismeretében végezhető el a feladat, E láncolatban az ok és okozati összefüggéseket ismerhetjük fel. Erre utalnak fő kérdő szavaink: miért, miből következik? Csak alapos analizálás után válik teljesen ismertté a feladat. Csak így találhatók meg az apró építőkövek a közöttük levő ,,összetartó erővel". így válaszolható meg, hogy fejünkben és kezünkben vannak-e azok a tételek és eszközök, amelyek segítségével az adatokból megvalósítható a cél. Látható, milyen közel áll a matematikában használatos ezen módszer az általános társadalmi igényhez. A tapasztalat mégis az, hogy szocialista társadalmunkban nem válik minden matematikus ilyen reálisan elemző társadalmi emberré. Talán előbbre léphetünk, ha mi, oktatók következetesen példát mutatunk arra, hogyan kell a matematika által kialakított ezen tulajdonságot érvényesíteni a társadalmi életben is. 5. Tervszerűségre történő törekvés, következetesség. Már az elmélet felépítése a tervszerűséget és következetességet hirdeti a hallgatók felé. A jól felépített és megszervezett gyakorlatok is ezt sugározzák. De a tárgy egész belső természete ezt követeli meg: következetes tanulást, mert különben a gyakorlat eredménytelen lesz; következetes számonkérést és ellenőrzést, mert a megfelelő tudásszint és eredmény csak így biztosítható; a feladatok tervszerű, következetes elemzését; a megoldás tervének elkészítését és következetes végrehajtását stb. Nem véletlenül keresi a matematikus minden társadalmi megbízatásánál is a kiinduló alapot (tételt), ennek alapján készíti el a tervét a lehetőségek figyelembevételével, amelyet vaskövetkezetességgel végrehajt. 6. A munka precíz elvégzésének követelménye. Egy matematika feladatot, ha félig készítünk is el, precízen kell elkészíteni. Ez a törvényünk. Csak bizonyított tételeket használhatunk fel, precíz fogalmakat és definíciókat. Nem hagyhatunk ki lépéseket és nem kerülhetjük meg a problémákat. Minden feladatot úgy kell kidolgoznunk, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján, elméleti felkészültségünk segítségével, megfelelő eljárási módok és eszközök birtokában a lehető legsikerültebb legyen. Az összes tudományágak közül a matematika az egyik, amely legjobban megköveteli ezt. Ha ezt a szaktanár is vallja, ki tudja alakítani hallgatóiban. Sőt segít azon társadalmi alkalmak és módok felkutatásában is, ahol a matematika által kialakított ezen tulajdonságot tovább edzhetik és szilárdíthatják fiataljaink. 7. A munkafolyamat ellenőrzésének igénye és az eredmények reális értékelése iránti hajlam. A precíz munka megköveteli a szigorú önellenőrzést, és igényli a kollektíva vagy vezető ellenőrzését. Már a matematika feladatok részproblémáinak megoldásánál ellenőrizzük a lépéseket, az egész befejezés útját és így fogadjuk el önmagunk felé az eredményt. Az általunk 120