Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához

— fizikai, kémiai, műszaki feladatokat, problémákat gyűjtsön össze gyakorlatokra, amellyel a matematika alkalmazhatósága révén az elméleti anyag elmélyítéséhez járul hozzá; — tudatosítsa azokat a részeket, amelyek általános- és középiskolai vonatkozásúak, illetve lássák annak az anyagnak a beépülését a főiskolai anyag egységes rendszerébe. 3. Fontos követelmény, hogy a gyakorlat járuljon hozzá az ismeretek tökéletesítéséhez. Minden matematika gyakorlaton felvetődő probléma arra készteti a hallgatókat, hogy elméleti ismereteiket adott helyzetre alkalmazzák. Önkéntelenül felülvizsgálják tehát ismereteik szintjét, látják annak gyenge pontját, ráeszmélnek az egyes fejezetek tanulásának szükségességére, az önálló munka fontosságára, a továbbképzésre. Az egyes feladatok elemzése során speciális összefüggéseket is találnak, amely az általánoson belül újabb tétellel bővíti az elméleti ismereteket. Ugyanakkor az általánosítások során átfogóbb összefüggések észrevevése gazdagítja, tökéletesíti a tudásanyagot. Vagyis gyakorlatokon nemcsak elmélyítjük az előadásokon szerzett ismeretanyagot, hanem azokat úiabb tételekkel ki is egészíthetjük, még alkalmasabbá tesszük a valóság összefüggéseinek leírására. Összefoglalva: az ismeretek tökéletesítése tehát egyrészt azt jelenti, hogy a szerzett tudásszintet a követelményeknek megfelelően emeljük az anyag tanulásával, ide tartozó irodalomnak tanulmányozásával, másrészt bővítjük az előadások anyagát a gyakorlatokon kapott újabb eredményekkel, továbbá átformáljuk a konkrét helyzetekre. 4. A gyakorlat funkciói közé tartozik a folyamatos tanulásnak biztosítása is. A matematika gyakorlatok megkövetelik, hogy az elméleti anyagban felkészültek legyenek a hallgatók. E területen nem támaszkodhatunk csupán a hallgató munkaszeretetére, lelkiismeretére. Űgy kell eljárnunk, hogy az eredményes gyakorlati munkát az elméleti tudás hiánya ne gátolja. Tehát következetesen számon kérjük a fogalmakat és tételeket, lényeges bizonyításokat, egy-egy kisebb egység lezárása után rz egész fejezet átismétlését, hogy az alaposabb rögzítés biztosított legyen (erről írásban meg is győződünk). Ezt a matematika természete megköveteli. Ha csak kollokviumra tanulunk, nem sajátítjuk el a matematikát. 5. A matematika gyakorlatok legátfogóbb alapkövetelménye az önálló munkára nevelés. A készség kialakítása gyakorlati órán tanári irányítás mellett végzett önálló munkával, az otthoni gyakorlás során pedig teljesen önálló foglalkozással történik. A matematika tudományának alkalmazásait a különböző szakterületekre részben a tanár segítségével, részben önállóan végzik a hallgatók. Az ismeretek tökéletesítésében szintén jelentős szerepe van az önálló munkának. A megfelelő tudásszint kialakítása a gyakorlati órák kollektív munkája és az otthoni csoportos foglalkozások mellett nagyfokú önállóság eredménye. Tanári irányítás mellett végzett önálló munkával alakítjuk ki azt a képességet, elméleti szintet, amellyel a későbbiek során szaktudomá117